MESÉLJ NEKEM NAGYMAMA…
Egy kislány vágyai
Mesélj nekem Nagymama, mert hiányzik oly nagyon,
Hogy az Óperenciás tenger merre van vajon?
Hol van Tündérország, Hét kicsiny Törpe hol lakik,
Tudom, hogy ez csak mese, tudom, nem létezik,
De mégis kíváncsi vagyok rá, mert ma már ciki,
Ki mesét hallgat, nem okos telefont bűvöli.
Szeretem és figyelmesen hallgatom szavadat,
Ahogy átlépjük hetedhét – ország határokat.
Mesélj nekem Nagymama, mert hiányzik oly nagyon,
Hisz Anya és Apa felkel korai hajnalon,
Aztán futva, reggelizve sietnek dolgozni,
Majd délután hazaérve ledőlnek pihenni.
Nincs idejük semmire, pedig hiányzik nagyon,
Velem való törődés, vetített kép a falon,
Miről Te szoktál mesélni, mikor a diakép
Öreg néne őzikéjével volt a csodaszép.
Mesélj nekem Nagymama, mert hiányzik oly nagyon,
Hogy a meséid révén eljussak az álmokon
Túli is egy olyan csodálatosan szép világba,
Mire aztán elmondhatom: Nem éltem hiába.
Drága Édes Nagymamám, Olyan Nagyon Szeretlek,
Hogy elmondani sem tudom, mert én úgy ismerlek,
Kiben Megvan Minden, mitől teljes az életem:
Azt kívánom, hogy Örökre maradj meg énnekem!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2014. 12. 12. Péntek délelőtt 10: 55