AMIRŐL CSESZNEK VÁR FALAI MESÉLNEK... GARAI MIKLÓS LÁTOGATÁSA CSESZNEKEN

AMIRŐL CSESZNEK VÁR FALAI MESÉLNEK...  GARAI MIKLÓS LÁTOGATÁSA CSESZNEKEN

 

 

 

 

 

 

 

AMIRŐL CSESZNEK VÁR FALAI MESÉLNEK...

GARAI MIKLÓS LÁTOGATÁSA CSESZNEKEN

 

 

 

     Garai Miklós horvát – szlavón bán, Csesznek ura, 1401 márciusában a várba érkezett kíséretével. Előzőleg (február 13 – án) már levelet írt a várnagyának, István mesternek és a bakonyi comesnek (ispánnak), mert az ászári és a tótrédei jobbágyokat gátolták a bakonyi erdőségek használatában. István mester értesülvén ura jöveteléről, már a várudvaron fogadta a magas rangú vendéget és kíséretét e szókkal:

-Isten hozta kegyelmeteket nagy jóuram! Minek köszönhetjük a szerencsét. Hogy nagyságtok megtiszteltek bennünket jövetelükkel?

-Hagyja az udvariaskodást István mester! Nem azért jöttem országos ügyeim hátrahagyásával, hogy bókoljon kegyelmed. Menjünk be a kastélyba, ott majd lészen néhány kérdésem kegyelmetekhez!

 -Erre nagyuram! – mutatta az utat a várnagy a bánnak. Mikor beértek a lovagterembe és leültek, az apródok előhozták a boroskancsókat és a kupákat színültig töltötték az aranyló nedűvel. Mikor fenékig kiitták így szólt a nagyúr:

 -István mester! Jövetelem célját bizonyára ismeri, hisz megkapta a levelemet.

 -Megkaptam nagy jóuram, de nem értem, hogy miért ez a nagy felhajtás a faizás körül. Ha nem akadályozzuk meg, akkor a jobbágyaink kiirtják körülöttünk az egész erdőséget. (A Csesznek környéki erdők ritkításának emlékét ma is őrzik a Mogyoróberki irtás, Kisligeti irtás, Ereszkedő irtás, Óli irtás, Várbükki irtás, Öregkuti irtás, Kispusztai irtás, Pál irtás elnevezések. Később a szántóföldek növelése céljából is kiirtották az erdőket. )

   A bán összevonta a szemöldökét, megpödörte a bajuszát és így szólt:

 -Nézze István mester! A jobbágyaimnak szükségük van fára, mert miből építsenek házat maguknak, mivel tüzeljenek télen. Amikor miénk lett a Cseszneki vártartomány, minden falunak megengedtem a faizást (Faizásnak nevezték az erdők irtását) az erdeimben szükség szerint. Kegyelmedék a jövőben is ehhez az intézkedésemhez tartsák magukat és ne akadályozzák a jobbágyaimat ebben. Kiváltképpen ne bántalmazzák őket. Megértette várnagy uram?

  -Megértettem nagyuram. Legyen minden a tekegyelmed parancsolatja szerint. – azzal a boroskupát felemelve a magas rangú vendég tiszteletére újból fenékig ürítette. Az urak követték a példáját.

    Garai Miklós ekkor odalépett az északi oldalon lévő egyik ablakhoz és elnézett a falu irányába, majd újból megszólalt:

  _Várnagy uram! A jövetelem másik célja az, hogy megbeszéljük kegyelmetekkel a vár bővítésével kapcsolatos teendőket. Ami jó volt a Csákoknak, az nem jó a Garaiaknak. Az elképzelésem a következő! – azzal részletesen elmagyarázta István mesternek, hogy mit szeretne majd átépíttetni a várban, ha az építész elkészíti az általa javasolt változtatásokat.

    Az elkövetkezendő napok szórakozással, vadászattal teltek, amikor április végén egy hírnök lóhalálában jött és bebocsátást kért a várba. A lovas leugrott a tajtékos paripájáról és odaszólt az elősiető kapuőrhöz:

  -Vezessetek gyorsan Garai uram elé, mert fontos küldetéssel jöttem Budáról!

  Gyors léptekkel sietett az utat mutató legény után és belépett az ajtón a meglepett urak közé, akik már a hírharsona hangjából tudtak jöveteléről. Mélyen meghajolt és így szólt a bánhoz:

  -Nagy szerencsétlenség történt Budán nagyuram!

  -Beszélj! Mi történt? – ugrott fel a nehéz faragott karosszékből Garai.

  -Bocsánatodért esedezem jóuram, de baj van Budán. Április 28 – án Kanizsai János esztergomi érsek kancellár és Bebek Detre nádor vezetésével az országnagyok elfogták jó királyunkat, Zsigmond őfelségét. Nagy sietve jöttem, hogy közöljem nagyságtokkal a szörnyű hírt, mivel tekegyelmed az egyik legjobb híve királyunknak.

   Amikor a bán a hírt meghallotta, elsápadt és meglepetésében lerogyott a székre, majd felpattanva harsány hangon felkiáltott:

  -Vége a szórakozásnak urak! Azonnal megyünk Budára! Várnagy uram, azonnal nyergeltesse fel a lovainkat, mert rögvest indulunk! A vár bővítésére majd később visszatérünk. – szólt és azzal kisietett a teremből. Hívei követték. Percekkel később kivágtatott kíséretével a várkapun, hogy mielőbb Budára érjenek

 

 

Váraljai Botond (Ifj. Nagy Bálint Valentinus)

 

Zirc. 2007. 05. 20.

 

 

Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2016. január 14. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 953


   


Tetszik