Archívum

Alapítás éve: 1997 Központja: 8200 Veszprém, Vár u. 31. Címere: Lisztes kankalin Jellegzetes növényei, állatai: légybangó, gyapjas gyűszűvirág, cifra kankalin, kornistárnics, kaukázusi zergevirág, szúrós csodabogyó, üstökös gém, cigányréce, kanalas gém, kék vércse.

Alapítás éve: 1994 Központja: 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár, Pf. 4. Címere: Nagy kócsag Jellegzetes növényei, állatai: tavaszi hérics, tavaszi tőzike, sziki őszirózsa, buglyos szegfű, réti csík, gólyatöcs, pettyes gőte, mocsári béka, nádiposzáta.

Alapítás éve: 1996 Központja: 7625 Pécs, Tettye tér 9. Címere: Repülő madarak távoli kontúrja Jellegzetes növényei, állatai: fehér nyár, sulyom, tündérfátyol, pirítógyökér, kockás liliom, kecsege, kislile, búbos banka, fekete gólya, jégmadár, dámvad. Elhelyezkedése A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el.

A Körös-Maros Nemzeti Park a romániai hegységek lábától a Tiszáig húzódó, egyedi arculatú táj megmaradt értékeit őrzi. Ezek jó része ma is vízhez kötődik: ilyen a Körösök és a Maros folyó vízrendszere és holtágai, az ártéri erdők, a Sárrét mocsarai és a hozzájuk tartozó szikes gyepek is.

Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja létrehozásának alapját a névadó hegység földtani viszonyai teremtették meg. A földtörténeti ókor és középkor változatos tengeri üledékeit később több fázisban vulkáni kőzetek törték át, a kiemelkedő hegység szegélyein pedig fiatal üledékek és savanyú vulkanitok rakódtak le.

A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban, a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP). A terület a Világörökség része.

Az érvényben lévő természetvédelmi törvény alapján: - védett természeti érték (természetvédelmi érték): a természetvédelmi törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ás...

Ukrajna legnyugatibb régiója, Kárpátalja majdnem ezer évig Magyarország területét képezte, majd a trianoni békeszerződés után Csehszlovákiához, 1945-től 1991-ig a Szovjetunióhoz tartozott. Most a független Ukrajna önálló közigazgatási egysége "Kárpáton Túli Terület" néven. Területe 12 800 km², nagy része hegyvidék, egyötöde alföld (beregi és ugocsai Tiszahát).

A Baradla-barlang az UNESCO Természeti Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője. A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza összesen: 25 km. Ebből 5,6 km a Szlovákiában található Domica-barlang.

Tapolcai-tavasbarlang (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) Az ország egyetlen barlangja, amelyet csónakkal járhatnak be a látogatók. 1903-ben kútásás közben fedezeték fel a barlangot, amelynek a 13,7 millió éves kőzetébe a feltörő meleg víz alakított ki járatokat. A barlang száraz ágában kisebb szoba nagyságú termek láthatók.