Archívum

A Lengyelország és Szlovákia határán húzódó Tátra a Kárpátok legmagasabb szakasza. Ennek legtagoltabb és legnagyobb átlagmagasságú része a Magas-Tátra, amely keleten a Kopa-hágóval derékszögben fonódik össze a Bélai-Tátrával. Nyugat felől a Liliom-hágó választja el a Liptói-havasoktól. A hegyvonulat legmagasabb csúcsa a 2654 m-es Gerlachovský štít, magyarul Gerlachfalvi-csúcs.

Legendák völgyében: a Tordai-hasadék A régóta kedvelt romániai turistacélpont, a szemgyönyörködtető Tordai-hasadék Erdély középső részén helyezkedik el, nem messze Torda városától. Ez tulajdonképpen a Torockói-hegységben végigfutó mészkő-hasadék. Jókai „háromezer lépésnyi sziklafolyosóként” említi az Egy az Isten című alkotásában.

Ahogy a mondás tartja, aki járt már a Hargita meseszép, medvék lakta vidékén, sétált a száz éves fenyvesekben, mászott a sziklás hegyoldalakon, hallgatta a gyors hegyi patakok zúgását, az már nem ugyanaz az ember többé. A Madarasi-Hargita Románia középső részén, Belső-Erdély keleti részén emelkedik ki 1801 méter tengerszint feletti magasságával.

Az erdélyi Gyilkos-tó a Nagyhagymás-hegycsoport szerves részét alkotja. A Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban és a Hargita északkeleti részén terül el. A jelenleg széles körben elfogadott magyarázat szerint 1837-ben egy hegyomlás következtében keletkezett.

Erdély természeti szépségeit az utóbbi években egyre több hazai turista fedezi fel. A téli sportok kedvelői között népszerű Madarasi-Hargita és a Fogarasi-havasok mellett azonban kevés figyelem jut az olyan kalandos hegyvidékekre, mint a Radnai-havasok, annak ellenére, hogy ez a hegység a Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb, egyben a legtöbb alpesi vonást hordozó tagja.

Az utóbbi két évtizedben megélénkült hazai részről a Kárpát-medencei turizmus, sorra kezdtük el felfedezni a tőlünk alig karnyújtásnyira (egy napi utazásra) lévő területeket. Számos határokon túli természeti kincs mára népszerű kirándulóhellyé vagy síparadicsommá vált. Ilyen divatos célpont napjainkban a Magas-Tátra, a Retyezát vagy akár a Madarasi-Hargita.

A Kárpát-medence ma ismert formája hosszú évmilliók alatt alakult ki. Kezdetben inkább a nagy hegységképző erők alakították, majd a Föld tektonikai intenzitásának csökkenésével egyre inkább a Nap, a szél és a víz formáló ereje dominált. A legidősebb kőzetek a Kárpát-medencében kb. 1 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki.

Hazánkban ritkán hallhatunk földrengés okozta jelentősebb katasztrófáról. Ennek annyi az oka, hogy a Kárpátok által ölelt kis országunk tektonikai szempontból rendkívül biztonságos. A nagy törésvonalak ugyanis távol helyezkednek el, így egy-egy kisebb rengés esetén sem számolhatunk jelentős rombolással.

2012. május 18. az első nemzetközi "Fascination of Plants Day" ("Azok a Csodálatos Növények" Nap), amikor az évnek legalább egy napján a növények kerülnek a figyelem középpontjába. A növényvilág evolúciója milliárd évekkel ezelőtt kezdődött, a legkorábbi maradványok több mint 3 milliárd évesek.

Hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége a Bükk. Számtalan erdőt, tavat és fennsíkot találhatunk tagolt felszínén. A középhegységben közel ezer barlangot tártak fel az idők során, amelyek egy része nyitva áll a turisták előtt, viszont többségük túl veszélyes lenne a laikus látogatók számára.