A hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A hungarikumok közé tartozhat magyar feltaláló vagy alkotó műve, magyar termék, az őshonos vagy nemesített állatok és növények, a népművészet, a zene, a nyelv és a magyar irodalom. Ezen belül pár szó a mondákról. Az ősi múlt napjainkban még nem veszett el teljesen, pedig ez alatt a hosszú idő alatt, sokan megpróbálták elfeledtetni. A mondák, regék, mesék, énekek azonban túl
|
2011vasárnap, 2011. november 13. 16:05, Nézettség: 9762
A hunok és a Hun Birodalom A hunok kulturális-szellemi téren egyértelműen rokonai a magyarságnak, s nagy valószínűséggel az Árpád-féle honfoglalás uralkodó rétege genetikailag is a hunok vezető néptörzsének tagjai voltak. Így teljes joggal illeszthető be a magyarság korai történetébe a hunok története is. kedd, 2011. november 8. 13:29, Nézettség: 5545
A szkíták A szkíta kultúra hatása a régi magyarságra, akik legalább 1500 évig a szkíták birodalmában, illetve az azokkal rokon utódállamokban éltek , vitathatatlan. Hasonló vagy részben azonos szellemi és anyagi kultúra, életmód stb. alapján elmondható, hogy a szkíták kulturális téren mindenképpen rokonai a korabeli magyarságnak. kedd, 2011. október 18. 14:57, Nézettség: 17483
A karácsonyi ünnepek kezdete november végére, december elejére esik az eljövetelt és az Úrra való várakozást jelentő adventtel, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, amikor heti háromnapos böjttel is megtisztelték. kedd, 2011. október 18. 14:24, Nézettség: 11399
A farsang története A farsang a vígság azon időszakát jelzi, mely a húsvéti nagyböjtöt megelőzi. A Farsangot rendesen jan. 6-ától hamvazó szerdáig számítják. Velencében már István-napján (dec. 26.), Spanyolországban pedig Sebestyén-napkor (jan. 20.) kezdődik a Farsang, Rómában csakis a hamvazó szerdát megelőző 11 napot mondják Farsangnak. illetve karnevál-nak. kedd, 2011. október 18. 13:56, Nézettség: 9900
Márton nap November 11. A német nyelvterületekről ismert Márton napi ünneplések az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak hazánkban is. E naphoz kötődő szokások elsősorban a Tours-i Szent Márton legendájához fűződnek. Márton 317-ben született a pannóniai Savariában, a mai Szombathelyen. Az apja kívánságára a római császár katonája lett. hétfő, 2011. október 17. 16:36, Nézettség: 2383
Kecskeméti pattogatni való kukorica A kecskeméti pattogatni való kukorica (Zea mays. L. convar. mikrosperma) csövei 16-20 cm hosszúak, általában 16 szemsorosak. A szemek gömbölyűek, sárgák vagy narancssárgák. Ezermagtömege általában 120 és 163 g között van. Pattogás utáni térfogatnövekedésük 30-40-szeres. A kukorica újkori táplálék Magyarországon. A XVII. hétfő, 2011. október 17. 16:23, Nézettség: 4531
Debreceni mézeskalács (mézeskalács: ajándék jellegű tartós, lisztes édesség) A mézeskalács története A mézeskalács számtalan formában és méretben készül pirosra festett, írókázással díszített, omlós, mézet tartalmazó tésztájú, ehető, dekoratív ajándéktárgy. Vásárfia, búcsúfia rangos népművészeti hagyományokkal. hétfő, 2011. október 17. 16:14, Nézettség: 6239
Grillázstorta (alkalmi dísztorta, cukrászdai szeletes torta) Magas, toronyszerűen kialakított, gazdagon díszített, általában lakodalmi torta, melynek díszítőelemeit grillázsból formálják. hétfő, 2011. október 17. 16:04, Nézettség: 3195
Hántolt köles A köles valószínűleg az emberek által termelt legősibb gabona. Fogyasztásának kultusza különösen fő termőhelyén, az Alföldön alakult ki máig fellelhetően. A köles magja kb. 2 mm hosszú, 1-2,5 mm széles, ovális alakú. A magbelső színe sárga. hétfő, 2011. október 17. 15:58, Nézettség: 3922
Kalocsai fűszerpaprika (fűszer) A kizárólag magyar (ezen belül is meghatározóan kalocsai) nemesítésből származó fajták termesztése és a korszerű feldolgozás (a teljesen pirosra érett és utóérlelt fűszerpaprika-termés megszárított bogyóiból készített, kiváló ízű, zamatú, aromájú és színezőképességű őrlemény) adja a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény különlegességét, ez a két té... |
50 dkg liszt
50 dkg méz
2 dkg hamuzsír vagy szódabikarbóna
3 tojás sárgája
12 dkg porcukor
Felforraljuk a mézet, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a liszt felét és hamuzsírt. Jól összedolgozzuk, majd 3 órán át pihentetjük. Ezután adjuk hozzá a liszt másik felét, a porcukrot és a tojássárgákat.
Miután jól összegyúrtuk, kinyújtjuk ceruzavastagságnyira és kiszaggatjuk. Jó meleg sütőben sütjük.
Ha azt szeretnénk, hogy fényes legyen, kisülés után kenjük be cukros tejjel.