Vármegye:Baranya Ország :Magyarország     A községtől keletre emelkedő 682 m magas Zengő hegy csúcsán épült kis méretű vár 8-10 m átmérőjű, kör alaprajzú tornyának csekély alapfalmaradványa 1-1,5 m magasságban még áll, és az övező száraz árok, amely feltöltődés ellenére is kb. 2 m mélységben, 3-4 m szélességben ma is látható.

Vármegye:Baranya Ország :Magyarország   A várat, várhelyként először Gerecze Péter említette meg a Magyarország műemlékei II. kötet 131. oldalán (A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Összeállította: Gerecze Péter. Bp.,1906. 131. oldal). Engel Pál kutatásai során, csak Ibafa településéről tett említést.

  Vármegye:Baranya Ország :Magyarország Régió :Baranya megye   A községtől, mintegy 5 km-re emelkedő Várhegy csúcsán épült a szabálytalan alaprajzú, ötszög alakú, kb. 2 m magas fallal körülvett vár. A várudvar keleti oldalában a falhoz épült egy emeletes palotaszárny, emeletére egyenes karú falépcső vezetett a nyugati homlokzat előtt.

Buzsáki viselet Buzsáki lakodalmas szokások:   A századfordulón különvált még a vagyoni helyzet miatt módosabbak és a szegények lakodalma. A lakodalmat megelőző ismerkedés, a párválasztás, a hozomány mind-mind alaposan átformálódtak. A mai lakodalmak már csak töredékben őrzik a népszokásokat.

Kép:Ácsolt láda Szászhalom (v. Nagyküküllő m.) XIV–XV. sz. Néprajzi Múzeum, Budapest A szuszék a legrégibb tárolásra használt bútorunk itt, a Kárpát-medencében. A néprajzkutatók szerint őse már az ókori közel-keleti civilizációkban kialakult. Miben különbözik a szuszék a tulipános ládától? Gyakran keverik össze manapság őket, pedig nagyon más a kettő.

                                                                1867-ben, Szegeden készült menyasszonyi láda.   Tulipános láda, tulipántos láda Magyarországon az asztalos készítésű menyasszonyi láda legáltalánosabb elnevezése; a 19. sz. első felében tűnt fel a Dunántúlon. Ezt megelőzően a szuszék vol általános.

A nagy karimájú pásztorkalapot napjainkig hordják, és ezt az állandó zsírozás nemcsak vízhatlanná teszi, hanem olyan nehézzé, hogy az engedetlenkedő lovat vagy szarvasmarhát orrba vágva, az mindjárt megszelídül. A kalap mellé, de mindig baloldalt, madártoll került, ami annál könnyebb, mert a vidék rendkívül gazdag madarakban.

Harmadik hete ostromolta már Szeged várát vitéz kurucaival Rákóczi fejedelem. Labanc kézen volt akkor az öreg szegedi vár, németek, rácok fészkeltek benne, nagy bajára az alföldi városoknak. A pogány török a maga idejében nem tett annyi kárt, mint ez a se-országa, se-hazája, gyülevész népség.