A hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A hungarikumok közé tartozhat magyar feltaláló vagy alkotó műve, magyar termék, az őshonos vagy nemesített állatok és növények, a népművészet, a zene, a nyelv és a magyar irodalom. Ezen belül pár szó a mondákról. Az ősi múlt napjainkban még nem veszett el teljesen, pedig ez alatt a hosszú idő alatt, sokan megpróbálták elfeledtetni. A mondák, regék, mesék, énekek azonban túl

 

Ibafa - Várhely/Pincehát/Kincsesdomb

Ibafa - Várhely/Pincehát/Kincsesdomb

Vármegye:Baranya

Ország :Magyarország

 

A várat, várhelyként először Gerecze Péter említette meg a Magyarország műemlékei II. kötet 131. oldalán (A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Összeállította: Gerecze Péter. Bp.,1906. 131. oldal).

Engel Pál kutatásai során, csak Ibafa településéről tett említést. Ez alapján a falu (Ibafalva), mint egytelkes birtok, számos birtokos tulajdona volt az 1425-1565 közti időszakban. A hódoltság elején, a szentlőrinci nahijéhez tartozott (1554.)

A hódoltság után, egy időre horvátokkal telepítik be, akiknek a helyére a későbbiekben németek kerültek.

A várhelyet 2002-ben egy régészekből, geológusokból, természetvédő szakemberekből és helytörténet kutatókból

álló csoport is felkereste, akik az alábbiakat jegyzőkönyvezték:

Ibafa-Pincehát: A Kincses-dombnak is nevezett – három oldalról meredek lejtőkkel határolt hegynyúlványon jellegzetes Árpád-kori vár maradványai találhatók. A gerinc felől egy árok védi a vármagot. Közepének alján egy nagy mesterséges gödröt mélyítettek, olyan módon, hogy a földet minden irányba dobták ki. Ezáltal egy nagy gyűrűszerű domborulat keletkezett. Ez a tevékenység nyilván a délnyugati folytatásban látható hatalmas mesterséges „pince” vélt kincseinek keresésével függhetett össze. Utóbbi mesterségesen ásott impozáns gödör, melyből kétfelé hányták ki a földet. Lehet, hogy valóban pinceépítési kísérlet maradványa.

 A várhely mai állapota:

A várhelyet 2011. március 18-án jártam be. A várhely, az Ibafa patak mély völgyének déli oldalán futó, meredek partvonulatú magas fennsíkjának egyik, nagyjából dél - észak irányú, éles gerincű dombhátának mélyebben fekvő, keletről, északról és nyugatról meredek oldalú végén helyezkedik el. A várhely területén romok nem találhatók, a vár ma már csak terepalakulatokban „létezik”. A kb. 10x18 méteres központi magaslatot, egy mára javarészt feltöltődött harántárokkal választották le, a délről északnak lefutó gerinctől. A harántárok közepén, egy kb. 2x2 méteres, kb. 1 m mély gödör található, ami talán kincskereső gödör lehetett. Egy hasonló gödör található a központi magaslat közepén is. A harántárok nyugati végén, egy kb. 4 méter mély és, kb. 5 méter széles, függőleges falú, vízmosásszerű hasadék látható. Hogy ezt a vár védelmének érdekében mélyítették, vagy természetes, az jelenleg nem eldönthető. A központi magaslat nyugati oldalában egy kimaródás figyelhető meg. Talán ez lehetett az a pince, amiről a hely a Pincehát nevet kapta. Miután említése nincs, így feltehető, hogy a pincét (ha az volt) csak elkezdték építeni úgy, hogy egy vágatot vágtak a domb oldalába, hogy utólag beboltozzák, majd földdel borítsák – ám miután nem fejezték be, így csak terepalakulatként maradt fenn. A központi magaslat északi és nyugati oldalában egy terasz figyelhető meg, amelynek szélén félkörívben, egy erősen lekopott (belülről alig 0,5 m magas) sánc fut körbe. A központi magaslat keleti oldalán ilyen nincs. A terasz és a peremén lévő sáncszerűség, az elhelyezkedése és formája alapján, egy palánkkal övezett „alsóvár is lehetett, de akár a pinceásáskor kitermelt földet is elteríthették ilyen formában. A központi magaslat és az „alsóvár” északi oldalán egy újabb terasz figyelhető meg, ami akár egy simára kopott, vagy feltöltődött árok is lehetett. A dombvég az „árok” külső peremétől már meredeken zuhan az Ibafa patak völgyének irányába.

Itt kell megemlítenem azt az örvendetes tényt, hogy ott jártamkor a falugondnok az embereivel éppen a várhelyhez vezető utat tisztította ki. Az elmondása alapján, a várhely kitisztítása és táblával való ellátása is a terveik között szerepel.

(Szatanek József)

Az ibafai várhoz, az ibafai Főtértől juthatunk el a legkönnyebben úgy, hogy a templom előteréből az aszfaltos úton kelet felé megyünk kb. 240 m-t (balról található a pipamúzeum), amíg az aszfalt úton egy "Y" elágazáshoz nem érünk. Itt az útunk az "Y" bal szárán, egy földútban folytatódik. Ez a jó minőségű földút az Ibafa patak völgyéből fölvezet a völgy déli oldalán elterülő fennsíkra, ahol elhaladunk a régi TSZ majorság mellett, egészen egy ledöntött keresztig (1.500 m). A keresztnél egy földút halad a szántóterületre, mely átlójának végében egy magasles található. A magaslestől északnak egy kitisztított, lefelé haladó ösvényen juthatunk el a vár helyéig (300 m).  

Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2013. január 17. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 3,464


   


Tetszik