Csűry Bálint (Egri, 1886. február 13. – Debrecen, 1941. február 13.) nyelvész, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar nyelvjáráskutatás egyik legjelentősebb alakja. Módszertani újításaival és tudományszervező tevékenységével sokat tett a hazai dialektológia tudományának 1930-as évekbeli fellendüléséért.

Ballagi Mór (eredeti nevén: Bloch Móric, Inóc, 1815. március 18. – Budapest, 1891. szeptember 1.) teológus, nyelvész, királyi tanácsos, a pesti református teológiai akadémia tanára, a dunamelléki református egyházkerület és a pesti egyházmegye tanácsbírája, a budapesti református egyház presbitere, Budapest főváros bizottsági tagja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Ábel Jenő (Pest, 1858. július 24. – Budapest, 1889. december 13.) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1882).   1875-től a budapesti egyetem bölcsészeti karán tanult. 1877-ben doktori diplomát szerzett, majd hosszabb tanulmányutat tett Nyugat-Európában. 1879 után Budapesten gimnáziumban tanított.

Abay Neubauer Gyula (Budapest, 1891. augusztus 15. – Budapest, 1978. augusztus 29.) közgazdász, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, az MTA és a Szent István Akadémia tagja.   Iskolai tanulmányait Budapesten és Iglón végezte. 1913-ban szerzett jogi diplomát a budapesti tudományegyetem jogi karán.