Bódy Irén (Budapest, 1925. november 5.– Budapest, 2011. szeptember 25.)
Munkácsy Mihály-díjas magyar iparművész, textilművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja (1993).
Gyermekéveit Veszprémben töltötte, a Festő utcában, amely utcában Húsvét Lajos kékfestő műhelyt működtetett. Bódy Irén már gyermekkorában itt eljegyezte magát a kékfestéssel, további tanulmányait is ez határozta meg.
Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Iparművészeti Főiskolán (1948-1952) folytatott nyomott anyag tervező szakon, ahol mesterei: Molnár Béla, Rozs Endre és a kékfestő mesterek, köztük Húsvét Lajos, Jakkel Sándor, id. Gál Gyula, Tóth István, Kovács Miklós. Diplomája megszerzése után a kispesti textilgyárban (1952-1959), majd az Iparművészeti Vállalat Studiójában (1959-1962) volt ipari tervező, 1963-tól önállóan dolgozott otthonában, saját asztalán tervezett nyomódúcai mintáinak zseniális egybekapcsolásával.
Bódy Irén festői világának tárgya a kékfestés, mintegy beemelte művészeti világába a kékfestést, mely a népművészet és a művészet határán mozgó mesterség. A kékfestő nyomódúcokat elemként, motívumként, talán sajátos ready-madejeiként kezelte és folyamatosan építkezett belőlük. A geometrikus, növényi vagy állatformákat ábrázoló dúcok segítségével először verdürt készített, szép iparművészeti munkák kerültek ki keze alól (függönyök, abroszok, ruhák, kötények, naptárak), majd megszületett legjelesebb alkotása a Kékfestő paradicsom című, amely a bibliai Ádám és Éva történetét dúcokkal ábrázolta. Később anyagot váltott, dúcait vászon, pamutszövet (karton) helyett pamutbársonyra, majd selyemre nyomta, a bársony sejtelmessé, a selyem játékossá teszi motívumvilágát.
Nyomódúcok a Kékfestő Múzeumban Pápán
Első egyéni kiállításai Budapesten, a Csók István Galériában voltak 1962-ben és 1967-ben, ezután gyakran szerepelt munkáival itthon és külföldön is, köztük Kanadában mutatkozott be az 1974-es Iparművészeti Világkiállításon. 1990 óta munkáit a pápai Kékfestő Múzeumnak adományozta, ott működik tiszteletére már 1991-92 óta állandó gyűjteményes kiállítás.
Díjak:
Munkácsy-díj (1970)
2. Fal- és Tértextil Biennále díj (Szombathely, 1972)
SZOT-díj (1976)
A svájci Rózsa Anna Alapítvány díja (1984, 1992)
Érdemes művész (1987)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat (2001)
Köztéri alkotásai:
Házasságkötő Terem (Budapest V. kerülete, Tanácsháza)
Budapest Étterem (Tokió)
Magyar Étterem (Varsó)
Művei közgyűjteményekben:
Magyar Iparművészeti Múzeum, Budapest
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Kékfestő Múzeum, Pápa
Szombathelyi Képtár, Szombathely.
