A börzsönyi kisvasutak világa
Az Északi-középhegység nyugati bástyájaként emlegetett Börzsöny vadregényes táját meredek gerincek, medencék, kúpok alkotják. Nem is sejtenénk, hogy a hegy mélyén szundikáló, most már inaktív vulkán régen heves kitöréseket produkált. A Börzsöny hazánk harmadik legmagasabb, ennek ellenére kis alaptarületű hegysége, melynek nagy része nemzeti park. A táj a turisták egyik kedvelt célpontja, hiszen a kis hegyi falvak bővelkednek a látnivalókban, és lehetőségünk van rá, hogy ezeket kisvasuttal járjuk be. Hiszen a Börzsöny tölgyesei és bükkösei között is kanyarognak hazánk kisvasútjai.
A Királyréti Erdei Vasút
Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútja, mely az egykor 200 km-t meghaladó börzsönyi kisvasúthálózat egyik fennmaradt vonala. A Morgó-patak völgyében halad a Dunaparttól Szokolya községen át Királyrétig, 10 km-es pályán. Királyrét a legszebb börzsönyi túrák kiindulóhelye.
1893-ban csak fa- és kőszállításra építette Gróf Franken-Siersttorpff János porosz születésű földbirtokos. A vasút 600 mm nyomközű volt és egyetlen gőzmozdonyát fával fűtötték. Az ezt követő években többször gazdát és nevet cserélt a gazdaság, és természetesen a vasút is. 1954-ben indul meg a rendszeres utasforgalom. Ekkor látták el a személykocsikat tetővel és függönyökkel. A vonalra motormozdonyok érkeztek. Az 1970-es évekre az erdőségek nagyrészét kitermelték, csökkent a forgalom, így a kisvasutat megóvása érdekében úttörővasúttá alakították. 1975-től több ezren dolgoztak lelkesedésből és szeretetből. A megállóneveket is felcserélték. 1978-81 között átépítették 760 mm nyomtávra. Felújítások és fellendülések után újra csökkenni kezdett a forgalom, ez vezetett a kisvasút leállítására. Ettől kezdve néhány évig hektikusan üzemelt, majd 1990-től turistaforgalmi céllal sikerült újra beindítani. Az erdőgazdaság ekkortól már Ipoly Erdő Rt. néven működött. A Királyréti Erdei Vasutat az Ipoly Erdő Zrt. megbízásából jelenleg a Börzsöny 2020 kft. üzemelteti.
A Kemencei Erdei Múzeumvasút
Kemence a Börzsöny hegység északi részén fekvő kis falu. Az egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból ma már csak a csarnavölgyi vonal fekszik a helyén. 1910-ben a Wolfner-Schanczer és fiai cég fektette le az első síneket. A vonalak úgy épültek, hogy folyamatosan lejtettek a fafeldolgozók felé, így energiát csak az üres kocsik felvontatása igényelt. Az üzem lóvontatással indult és kb 65 éven keresztül így működött. Érdekesség, hogy eleinte, mikor a személyszállítás elkezdődött, a fék kezelése az utasok feladata volt.
A II. világháború után állami kezelésbe kerültek az erdők, ez kezdetben a kisvasutak számára fejlődést hozott. A kemencei vonalon 1947-ben közlekedett először motormozdony. Az 1995-ös és 1999-es árvizek nagyon megrongálták a kisvasúti vonalat. 2000-2007 között az Ipoly Erdő Zrt és a KBK közös munkája eredményeként vált működőképessé 3,5 km szakaszon a kisvasút.
A Nagybörzsönyi Erdei Vasút
Ez a különleges vonalvezetésű vasút 8 km hosszan kanyarog Nagybörzsönytől-Nagyirtásig, ám a folyamatban lévő fejlesztések elkészültével a Duna-parti Szobról indulva egyben a legnagyobb szintkülönbséget legyőző hazai vasútvonal is lesz.
Nagybörzsöny, a középkori bányaváros az Ipoly közelében, Pest megye északi részén fekszik. 1908-tól épült ki faanyag-, később kőszállításra. 1922-24 között építették meg a vonalat Kisirtás és Szob között. A szintkülönbséget éles kanyarokkal és csúcsfordítópár építésével kűzdötték le. 1976-1992-ig több vonalrész is megszűnt, ezért közalapítványt hoztak létre a kisvasút helyreállításának érdekében. Emelett a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, az FVM is támogatta. A Nagybörzsöny-Nagyirtás szakasz újraindítása 2000 szeptemberére sikerült.
A Börzsöny Kisvasút (Szobi Gazdasági Vasút)
Az eredetileg gazdasági vasútnak épült kisvasút Szob és Márianosztra között közlekedik egyvágányú vonalon. A vonal 1912-ben épült és 1953-ban került a MÁV-hoz. A vonal folytatásának tekinthető a már említett Nagybörzsönyi Erdei Vasút, amely régen Márianosztrán csatlakozott hozzá. A két vasutat összekötő vágányt nem bontották el, azonban jelenleg hiányos és járhatatlan. Ennek felújítása, a két vasút összekötése ma is tervben van, így egy Börzsönyön átvezető vonal jöhet létre.
Programok, megközelítés
A vonatok főként hétvégén és ünnepnapokkor közlekednek, de a szobi és nagybörzsönyi vonalon nyári időszakban pénteken is lehet utazni. A vasutakra vonal-, menettéri vonal-, szakasz-, hétvégi és havi jegy is váltható. Az árak a kedvezményes 280 Ft-tól egészen a havi 5040 Ft-os bérletig terjednek, de csoportos jegy is vásárolható. A királyréti, nagybörzsönyi vonalon nosztalgiavonatozásra is lehetőség nyílik, amire természetesen külön díjszabás vonatkozik.
Július utolsó hétvégéjén érdemes ellátogatni a Kemencén megrendezett hagyományos kisvasút napra. A szervezők különleges programokkal, bemutatókkal várják az érkezőket. Ugyanilyen rendezvény található Szobon is, csak az augusztusi napokban. Szintén nagy érdeklődést szokott kelteni a mesevonatos nyár Királyréten. Ilyenkor a vonat egy mozgó nézőtérré varázsolódik át, és a gyerekeket Meseerdőbe repíti el. Királyréten a hajtványpályát is ki lehet próbálni, ahol megtapasztalhatjuk, milyen, ha magunk hajtjuk vasúti járművünket. Ha szeretnénk, akkor idegenvezetést is kérhetünk vagy különvonatot, de lehetőség van rá, hogy iskolai rendezvény, vagy csoportépítő tréning, esetleg esküvő alkalmából vegyük igénybe a vonatot. Egy biztos, hogy a vonaton mindenkinek garantált a jókedv és a felejthetetlen élmény.
A megállóhelyek könnyen megközelíthetők gyalog is, hiszen sok túraútvonal van a Börzsönyben kiépítve. Kerékpárral is nyugodtan mehetünk, a vasút a kerékpárok szállítását is vállalja. A Duna balpartján kerékpárút is található (e mentén található Kismaros, ami a vasútvonal egyik megállóhelye). A hegység személygépkocsival több irányból is megközelíthető.
