Szeretek sütni-főzni. Egyre jobban hajlok az egészséges étkezés irányába, de az elvem a vegyes étkezés. Mindent lehet, de csak mértékkel. Archívum
|
péntek, 2020. április 17. 01:04
Igazi kovászos kenyér.
Néhány szót a kovászról. A kovász előtészta, amely liszt és víz felhasználásával, természetes élesztőgombák és tejsav-, ecetsavbaktériumok felszaporításával készül. Főleg kenyér előállításához használják. Célja Az élesztőgombák elszaporítása, miáltal nagyobb lesz a lazító hatása. A savtermelő mikrobák elszaporítása, ezáltal az íz és az aroma kialakítása. A fehérjék duzzadásának elősegítése. A kovász nem más, mint egy erjesztett tészta, mely liszt és víz elegyéből áll össze és szabad levegőn erjedésnek indul. Az erjedést mikroorganizmusok, élesztőgombák és tejsavtermelő baktériumok segítik. A kovásszal oltják be a kenyértésztát, mely ízletesebb, tartósabb és tömörebb lesz. Tejsavbaktériumok szerepe a kovászbanll Tejsavbaktérium kultúrát tartalmaz a kovász, mely a tejcukrot és az egyéb cukrokat tejsavvá alakítja, ezzel savas környezetet biztosít, melyben a káros baktériumok nem képesek szaporodni, segítve ezzel a hasznos tápanyagok felszívódását. (Ezzel a folyamattal savanyítják az ételeket is.) A tejsavbaktériumok szorosan élnek együtt az élesztő gombákkal, melyeknek szaporodásához meleg és elegendő tápanyag (szénhidrát) szükséges. A jellegzetes savanykás ízt az ecetsav okozza, melyet a tejsavbaktériumok termelnek. Mikrobiológiai folyamatok Miért fontos, hogy a mikrobiológiai folyamatok rendesen, lassan lejátszódjanak? A kovászkészítés régebbi vizsgálatai azt tartották, hogy csak az élesztősejtek elszaporodása és a lisztes közeg határozza meg az erjedési folyamatokat. Pedig szükség van a természetes tejsavbaktériumokra is. Az enzimatikus folyamatok akkor indulnak be, amikor a liszt nedvességet kap, ennek hatására megindul a keményítőbontás, melynél a keletkező cukrok, a mikróbák táplálékául szolgálnak illetve az élesztősejtek energiaforrását is jelentik. Szükséges a szénhidrátbontó enzimek beindulása, azok közül is kiemelhető a β-amiláz működése. A sikérfehérjékre jellemzően (a többi fehérjére is igaz, csak lassabban), hogy igen gyorsan kötik meg a vizet. (ozmózissal és adszorpcióval) Az élesztőgombáknak is fontos szerepük van a fehérjebontásban, mint a proteáz termelés, hiszen a sikérváz tágulékonysága a sikérfehérjék bomlásával fokozódik. Technológiai változások A technológia változásoknak következtében a kenyérkészítés időtartalma lerövidült, ez részben fogyasztói igény miatt is volt. (Ennek hatására a kenyér minősége sok esetben megváltozott.) Gyakorlatilag a nyerskovász előállítási rész kimarad. Hiszen a kovász előállítása hosszú idő, több órás, néhány napos folyamat is lehet. Ebből kialakult kovászt tekintik a kovászmagnak, ebből az érett kovászból vesznek ki később és használják a kenyérsütéshez. Tehát ezalatt a hosszú időszak alatt kezd a liszt és víz elegye a levegőben lévő mikroorganizmusok hatására erjedni, szén-dioxidot termelni (buborékokat), mely lazítja a sikérvázat. Egy másik változás a dagasztásban keresendő, hiszen a lassú dagasztást felváltotta a gyors, félgyors dagasztás. Ennek következtében a mikrobiológiai, enzimatikus folyamatok szinte nem vagy alig indulnak meg. Egy szó mint száz! Az igazi kovászolás időt ad a mikrobiomnak, hogy kifejtse jótékony hatását. A kovászmag érési ideje 8-10 nap, de erős igazi kovászhoz hetek. A kenyérsütés pedig azt lehet mkndani, hogy másfél nap. Így válik a kenyerünk egészségessé. Forrás: wikipédia Forrás: gyogyseged.hu
|