Yotengrit Klub

Yotengrit Klub

A Máté Imre főbácsa által alapított Yotengrit Világmozgalom kluboldala.
A Yotengrit névről

A Yotengrit „első istenséget” jelent, de „első világtengert” is. Az altáji nyelvekben ismert tengri = isten szóból képeztetett. Őseink hitvilágában, melynek gyökerei a (jeges) kőkorszakba nyúlnak vissza, a mindent magában foglaló ős-szellem neve, aki egyben ősállapot is. Yotengrit kiveti magából a rosszat és nő-istenné, meg férfi-istenné manifesztálódik, létrehozva a nőstényiség és hímiség dualizmusát, mely merőben különbözik a kínai Yin-Yang dualizmustól is, de még jobban az ó-iráni dualizmustól, melyben jó meg rossz egyensúlya – és örök harca a lét mozgatója.
A kínai filozófiai rendszerben a nőstényiség passzív a hímség aktív. A magyar dualizmusban, melyet táltosaink az észak eurázsiai - amerikai jeges kőkorszak eszmevilágából menekítettek korunkig, nőstényiség meg hímség egyaránt tartalmaznak aktivitást és passzivitást. Jellemvonásaik nem szemben állnak, hanem hiány-többlet alapon kiegészítik egymást. ez az alapszemlélet határoz meg mindent, a szociális tanokat, a jogrendszert, de még az élet-halál viszonyát is.



Yotengrit mindent magában foglal, de inkább női jellegű. Kiveti a rosszat, ami ártó erővé rendeződik, de nem válik a duális kölcsönhatás részévé. Zavaró faktor jellegű: ő Ármán, a rossz, ártó, harmóniát zavaró szellem.

Az istenasszony UKKÓ szimbóluma a hold, az általa megteremtett férfi isten pedig GÖNÜZ, a naporcájú. E magyar duális filozófia szimbóluma az iker-örvény, iker-forgószél. Ukkó neve földanyát jelent, Gönűz neve pedig napszellemet. A Vallást, mely erre a filozófiára és északi típusú sámánisztikus praktikákra épült BÜÜN (kilenc bűvölet) vallásnak nevezték. „Bűnbe esni” a magyar kereszténység első századaiban nem vétkezést jelentett, hanem visszaesést a BÜÜN-be, a „pogányságba”.

UKKÓ a földanya Boldogasszony néven került emberközelbe, buddhista hatásra, kínai közvetítéssel. Valójában a kínai filozófiai rendszerben keletkezett nőnemű Buddha mint a kínai Ku-an-yin, a japán Kwannon, vagy a zürjén Arany-asszony. A keresztény magyar Egyház összemosta alakját Szűz Máriával, de meghagyta eredetileg Buddha születésének, illetve halálának ünnepeit , a Gyümölcsoltó, - ill. Sarlós – Boldogasszonyt. Ezek eredetileg Buddha születésének ill. halálának ünnepei.

Ebben a hit- és filozófiai meggyőződés-világban szellem meg anyag ugyanannak az energiának más-más megjelenési formái. A szellem is anyag , melynek minősége és mennyisége is van. Ez osztható és összeadható. Isten, az istenek nem semmiből teremtenek, hanem saját szellemanyagukból. Sokat tudnak, sokra képesek, de sem külön-külön, sem együtt nem korlátlanul mindenhatók. Folyamatos teremtésük, melyet ma evolúciónak nevezünk, tele van félresikerült próbálkozásokkal, balesetekkel.

A „szellem-quantum” elmélet tette lehetővé, hogy őseink saját szellemanyagukból védőszellemmé erősíthessék egy hős szellemét, és megteremtsék a „Magyarok istenét”.

Minden az istenség szellemanyagából van. Ezért isten bennünk, mink istenben. A természet isten teste – jó tehát az, ami nem természetellenes. Ennek a felismerésnek nagy jelentősége van az erkölcstanban és a gyógyászatban egyaránt. Ennek értelmében a nemi (szexuális) vágy és a cselekedet, melynek kapcsán a vallások többsége a lelket zsarolja, nem vétek. Vétekké esetleg a cselekvés mikéntje révén válhat. Például ha árt vele. „Mindent szabad, ami nem árt másnak! „ Ez az ősi szabadságeszme alapja. „Ne bánts, ne árts, istápolj, segíts!” - ez pedig a „felebaráti szeretet” tana. Az „üdvösség” elnyeréséhez, ami a szellem önálló egzisztenciáját jelenti a test halála után, fontos a jó cselekedet is. Őseink meggyőződése szerint, melynek alapja nem HIT hanem tapasztalat, nincs kollektív felelősség, ezért kollektív megváltás sincs. Ki-ki maga felel tetteiért. Az ember lelkének, szellemének „gúzsoldója” megváltója a belső megvilágosodás. Ehhez fontos a tudás gyarapítása, az érzelem világ gazdagítása. Fontos felismerés, hogy a halál nem az élet, hanem a születés ellentéte. Az egyén, az individuum nem a társadalom része, hanem autonóm alkotósejtje.

Egyik ember sem tulajdona másik embernek. A családon belül sem. Az államnak, a társadalomnak nem tulajdona. Nő meg férfi egyenrangúak, egyenjogúak. Két FÉL együtt alkot, egymást kiegészítve EGY EGÉSZ-et.


A név jegyében támadt eszmeiségről

A BÜÜN vallás alapjain életre kelt eszmerendszer, melyet a továbbiakban nevezzünk Yotengrit vallásnak, nem dogmatizál isten-képet ., mert csak sejtjük az őserő, az ősszellem mibenlétét, de nem ismerjük (Mivel a Yotengrit eszmerendszer nem dogmatizálja az istenképet alkalmas individuális hitéleteknek etikai keretet nyújtani. Ebben az eszmerendszerben ki- ki megteremtheti a maga „Yotengrit hitét „ az elvont filozófiai hittől az emberközeli istenképhez kötődő vallásgyakorlásig, vagy alkothat közösségi liturgia rendszert .) A Yotengrit vallás teológusai, tanítómesterei még abban is segítenek , ha valaki egy más valláson belül igyekszik utat keresni , de nem igazodik el.

Isten akaratára sem hivatkozhatunk, mert nem kapunk tőle napi parancsokat – csak sugallatokat kapunk a szellemvilágból. Az istenséggel azonban van kötődésünk, ez a logika. Másik támaszunk az ősök tapasztalata. Időtlen érvényű fölismeréseket hagytak ránk. Ezekből ma nagyon aktuálisak a szociális tanok. Például (mai szókinccsel) a tőke és a munkaerő viszonyáról. A kiegészítő dualizmus gazdaságpolitikai vetületében tőke meg munkaerő együtt alkotják a produktív termelőerőt. Közös ellenségük a szervezett parazitizmus. Például bürokrácia formájában.

A Yotengrit vallás etikája tiltja az eladósodott olyan fokú végrehajtását, mely lehetetlenné tenné számára a versenyképes újrakezdést. - Továbbá, tiltja a létszámcsökkentést, nagyobb profit érdekében. Sok sok kérdésre adnak őseink hasznavehető választ év tízezredek távlatából.

Az ősi klíma zóna-kultúra szellemi hagyatékát egy rábaközi táltos-szubkultúra őrizte meg, mely magát a „Káró-katona rend”-ének (Kormorán rendnek) nevezte. Tagjai „tudók” voltak, nők és férfiak. A rendfőnököt Bácsának atyamesternek nevezték. Erre a hivatalra az őt megelőző Bácsák, „tudók” Nagy Ferenc és Bendes József, Máté Imrét tanítványukká avatták fel.

Máté Imre 1934 december 11.-én született Maglócán, Csornán, érettségizett, majd az ELTE-n tanult, Budapesten, ahol a forradalmi ifjúság egyik vezéralakja volt. A forradalomban fegyverrel is részt vett, ezért emigrálnia kellett. Göttingenben és Münchenben folytatta tanulmányait. A nyelv- és irodalomtudomány magisztere, de tanult régészetet, történelmet, néprajzot is. Ez lehetővé tette, hogy szakszerűen rendezze és publikálja a szellemi hagyatékot. Máté Imre költő és író is. Magyarországon hosszú ideig a tiltott művek listáján voltak könyvei.

A Püski Kiadó kiadta a Yotengrit könyveket. A könyvek hatására igény támadt egyházra, a Yotengrit, a Tengervégtelen Ős-szellem Egyházára. Ez szolgáltató egyház akar lenni, nem szed tizedet nem sanyargatja a lelket. Nincs pásztor-nyáj viszony!

A korlátlan globalizálódás következtében új rabszolgatartó társadalom veszélye fenyeget. Ezt a Yotengrit eszmeiség jegyében meg tudjuk akadályozni. Ezért van szükség rá!

Adminisztrátor

• Kalincsák István Krisztián