EseményekEsemények
|
Előadás sorozat a Régészet Napja alkalmábólAki látta az Emberek Aranyban kiállítást, az tudja, miért érdemes az AVE Kiállítóházba látogatnia! :) annak, aki nem látta , itt egy csipetnyi élmény belőle : https://www.youtube.com/watch?v=Qv3e_9qmBts Előadás sorozat: 2017. május 22. hétfő 18 órától Kerek templomok a Kárpát-medencében és környékén II. – Gondos Béla A magyar régészet napja alkalmából május 26.-27-én: Szkíták - előadássorozat (4 új előadás) - Scholtz Róbert Gergely régész, történész 2017. május 26. péntek 18 órától - Lóháton írt történelem 2017. május 27. szombat 11 órától - Az aranyban gazdag Agathürszoszok nyomában 2017. május 27. szombat 14 órától - Istenek régészete 2017. május 27. szombat 16 órától - Szauromaták nyomában Régészet mindenkinek előadássorozat: - Szabó Orsolya - régész 2017.május 24. szerda 18 órától - Aranykincsek a Kárpát-medencéből 2017. május 31. szerda 18 órától - Kőrösi Csoma Sándor nyomában - Magyar régészek a Himalájában 2017. június 7. szerda 18 órától - A barbaricum népe - szarmaták az alföldön Pálos Pünkösd (pünkösd tiszteletére előadások a Pálos szerzetesrendről) 2017. június 3. szombat 10.30 óra megnyitó (nyitóbeszéd a Szikla Kápolna egyik Pálos szerzetese) 11 órától – Papp Atilla AVE Kiállítóház kurátora, Civil Régészeti Alap Elnöke, PPKE régész tanhallgatója 13 órától – Pető Zsuzsanna a Magyar Nemzeti Múzeum régésze Rövid ismertetők az előadások témáiról: 2017. május 22. hétfő 18 órától Kerek templomok a Kárpát-medencében és környékén II. A Kárpát-medencében és környékén nagyon sok korai templom van,amelyeknek többsége centrális alaprajzú. Ezekből a gyakran a 9. században épült szentélyekből mutatunk be jónéhányat, és később még további emlékeket is megismerhetünk. A kerektemplom az egyik legősibb és legmisztikusabb forma, ráadásul a Kárpát-medence építészetében valamiért különösen népszerű. A körtemplom az egyik legmisztikusabb épületforma, hiszen eredete több ezer évre nyúlik vissza. A középkorban a világ mintájára a tökéletes templomot is kör alaprajzúnak képzelték, különösen, miután a keresztes lovagok hírét hozták, hogy Jeruzsálemben is ilyen áll Krisztus sírja felett. A római Pantheon ugyancsak szerepet játszott a forma népszerűségében. A Kárpát-medencében különösen sok kerektemplom áll. 2017. május 26. péntek 18 órától Lóháton írt történelem A Kr.e. 1. évezred derekán az eurázsiai sztyeppét azonos kultúrájú és életmódú népek népesítették be. A görögök egységesen szkítának, a perzsák szakának nevezték őket. A szkíták eredete már az ókorban is parázs viták témája volt. Kik voltak, honnan jöttek, s meddig jutottak el? E kérdésekre keresi a választ az előadás a régészet eszköztárának segítségével. 2017. május 27. szombat 11 órától Az aranyban gazdag Agathürszoszok nyomában I. Dareiosz perzsa nagykirály európai szkíták ellen vezetett hadjárata során tűnnek fel a történelem színpadán az aranyban gazdag agathürszoszok. Szkítia nyugati végén fegyverrel őrzött határaikat a szkíták sem háborgatták. Kik voltak, hol, s hogyan élt a történelem e rejtélyes népe? A régészeti előadás a 2500 évvel ezelőtt élt Agathürszoszok „aranyló” világába invitálja az érdeklődőket. 2017. május 27. szombat 14 órától Istenek régészete A Kr.e. 5. században élt Hérodotosz történetei évezredek óta ihletik meg a költőket, írókat, művészeket; az alkotóművészek mellett tudományos művek ma is gyakran forrásként használják. A történetírás atyjának feljegyzései felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújtanak a szkíták hitvilágába, vallási szokásaiba. Az előadás e kérdéskört boncolgatja a régészet eszköztárának segítségével. 2017. május 27. szombat 16 órától Szauromaták nyomában Szkítia keleti határán a legendás amazonok és a szkíta ifjak házasságából született egy új nép: a szauromaták. Történelmük szorosan összefonódott nyugati rokonaikéval. A Kr.e. 6. század végén csapataik szövetségesként küzdöttek Dareiosz hódító serege ellen, míg késői leszármazottaik aktív szerepet játszottak a szkíta birodalom megdöntésében. A régészeti előadás a 2500 évvel ezelőtt élt szauromaták „harcos” világába invitálja az érdeklődőket.
Gondos Béla a fővárosban sokak által, régóta ismert „könyves ember”, „dokumentáló”, civil kutató az Erdélyi Magyarok Egyesületének aktív tagja. Őseitől örökölte a Kárpát Haza szeretetét, és a megismerési vágy által hajtva szinte minden zugát bejárta. Évtizedek óta önerőből járja Magyarország határon kívüli tájait, autodidakta módon gyűjti és fotózza az építészeti, művészeti emlékeit. A magyarság és rokonnépeinek emlékeit kutatva bejárt vagy 40 országot. Különleges élményként élte meg a moldvai csángók életének megismerését. Az élményeket nemcsak magának, hanem másoknak is gyűjti, ezért előadásokat, úti beszámolókat tart, ismertetéseket ír épített örökségünkről. Arról kevesen tudnak, hogy a rendszerváltozás előtt tiltott irodalmat terjesztett.
Scholtz Róbert Gergely régész-történész. 2005-ben a Szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott történelem és régész szakon. Fő kutatási területe a Kárpát-medence és az eurázsiai sztyeppe szkíta kora. Szakdolgozatát a Szkíta kori Alföld-csoport fegyverzetéről, valamint I. Dareiosz perzsa király európai szkíták ellen vezetett hadjáratáról írta. A szkítákkal, a történelem „első” lovas-nomád népével 2001-ben a „Hatalmasok viadalokban” c. vándorkiállítás rendezésekor találkozott. A kiállításhoz megjelent katalógusban Csongrád megye szkíta kori lelőhelyeiről értekezik. Az egyetemi évek után kilenc évet dolgozott terepi régészként a nyíregyházi Jósa András Múzeumban, ahol több szkíta kori település és temetkezés feltárását irányította. Kutatásairól magyar és angol nyelven jelentetek meg szak-, és ismeretterjesztő tanulmányok, valamint folyamatosan tart előadásokat, kiállítás megnyitókat az érdeklődőknek. Legutóbb a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum állandó kiállítását tervezte újra, ahol Magyarországon elsőként egy szkíta harcos életnagyságú rekonstrukcióját is elkészítették. jegy árak: Elővételben az előadás napjáig 1.000,- Ft Helyszínen aznap 1.500,- Ft Helyfoglalás érkezési sorrendben! Információ: 20/312-5925
Megjegyzések
|
Válasz írása