|
|
Keresés - illyés gyula
-
Illyés Gyula - Az új nemzetgyűléshez
„Amit mi kaptunk: előleg csupán. Egy koldus-szegény nő előlege a munkára, hogy rakjuk fel a házát a háború és a tűzvész után, hogy költözködhetnék újra bele. Ne hordja senki fenn fejét közülünk holmi glóriával, sőt hajtsa le, mert tolvaj-bélyeg lesz fején a hírnév s orgazda ő, ha nem lesz érdeme: ha nem váltja be szorgalmas okosság derék dolgával az előlegét.
Irodalom » Rendületlenül » A második világháború alatt és után
-
Illyés Gyula - Dózsa György beszéde a ceglédi piacon
Ha a nemes útra indul, ha megtér a hosszu útról, mikor elmegy, mikor megjön, sír a paraszt kint a földön. Ha a nemes lakomázik, vigan ugrál, parolázik, serleget lódít a falra, a paraszt jajdul föl arra.
Irodalom » Rendületlenül » Törökvilág
-
Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról
Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van, nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben, nemcsak a vallatószobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó őr szavában, ott zsarnokság van nemcsak a füst-sötéten gomolygó vádbeszédben, beismerésben, rabok fal-morse-jében, nemcsak a bíró hűvös ítéletében: bűnös! – ott zsarnokság van, nemcsak a katonásan pattogtatott “vigyázz!”-ban, “tűz”-be...
Irodalom » Rendületlenül » A második világháború alatt és után
-
Illyés Gyula - Férj, feleség
Férj, feleség nagy fürészt rángat, lovagok igy párbajoznának. Bevág a férfi, - hátradõl, de lendül a kis nõ már elõre. Nincs pissze sem köztük haragnak, deresén csak ágfa jajgat. S nyög, hogy feje lehull a mélybe, utána válla, törzse, térde. Fent foly a munka küzdve-kérve a szerelem gyors ütemére. S már a fa-halmot csecsemõknek, látom a kis párt õs-szülõknek.
Irodalom » Szeretni tehozzád szegődtem » Klasszikus
-
Illyés Gyula - Magyarok, 1944
1 Fel-alá, mint a halódóban a rángó görcs, úgy futkosunk, de sehova se juthatunk e rángatódzó véres honban. Fájunk – de még neki-e vajjon? – Csak nekünk fáj még, ami fáj! úgy élünk rajta már, akár a növő köröm a holt ujjon. Mi együtt voltunk: az egész széttört; a sok cserépnyi rész csillantja magát mind egésznek.
Irodalom » Rendületlenül » A második világháború alatt és után
-
Illyés Gyula
Illyés Gyula
(1902-1983)
Felsőrácegrespusztán született, 1902. november 2-án.
Apja Illés János uradalmi gépész, anyja Kállay Ida.
Magyar hírességek » Írók, költök
-
Illyés Gyula - Verses Levél Zilahy Lajoshoz
Hogy is vagyunk hát egymással, mi, magyarok? Tizenhárom-tizennégy millió – ennyi, szerintem, ha nem tizenöt, aki tán két rádióhír között azzal mond népszámlálási igen-t, hogy lábizmában érez örömöt, mert egy magyar labda megint bement; kinek szinte itten hagyott, személyes barátja Háry, és Lúdas Matyi, a sosevolt Csicsóné lányai, a kondorosi ménes, s aki megáll, – így tölt ki ro...
Irodalom » Rendületlenül » A második világháború alatt és után
-
Illyés Gyula - Haza a magasban
Jöhet idő, hogy emlékezni bátrabb dolog lesz, mint tervezni – bátrabb új hont a mult időkben fürkészni, mint a jövendőben –? Mi gondom! – áll az én hazám már, védőbben minden magasságnál. Csak nézelődöm, járok, élek, fegyvert szereztem, bűv-igéket. Már meg is osztom, ha elmondom, milyen e biztos, titkos otthon. Dörmögj, testvér, egy sor Petőfit, köréd varázskör teremtődik.
Irodalom » Rendületlenül » Még mindég a két háború közt
-
Illyés Gyula - A Dunánál Esztergomban
1. Az ott a határ. Nézd az alkony pírjában lent a vén Duna úgy vöröslik, mint a térképen határok piros vonala. A tárt rét közepén a régi ködlõ rejtelem, ott halad elevenen, mint mesebéli állat, a fényes fák alatt. A határ, határ, egy darabka s nagy láncból mellyel magát gúzsba kötteti újra s újra, ha feleszmél is a világ. A határ, határ.
Irodalom » Rendületlenül » Még mindég a két háború közt
-
Illyés Gyula - Testvérek
Három nap néztem volna csak szemed árnyékos völgyét, szemöldöködet, a pillák sûrû sását, mely között az eleven kis vadvíz incseleg, villantja fényét, fürge terveit, sikos halacskák szökdeléseit - Három nap néztem volna hallgatag az egyiket, aztán a másikat.
Irodalom » Szeretni tehozzád szegődtem » Klasszikus
|
