Keresés - pap gábor mani

  • A Szent Korona és a koronázási ékszerek
    A Szent Korona és a koronázási ékszerek A TITKOK KORONÁJA (A Magyar Szent Korona - A beavató Korona) Nincs még egy olyan nemzet a Földön, amely egyetlen nemzeti ereklyéjének ekkora jelentőséget tulajdonítana és olyannyira tisztelné, mint a magyar nép a Szent Koronát. Birtoklásáért trónviszályok dúltak, sokszor árulások és összeesküvések áldozatává lett. Volt eset, amikor egyszerűen ellopták vagy titkon őrizték.
    Hungarikumok » Történelmi hagyaték
  • Mátyás Corvinái
    Mátyás Corvinái   A reneszánsz kor egyik legnagyobb és legértékesebb magyar gyűjteménye Mátyás király könyvtárában a Bibliotheca Corvinianában (Corvina Könyvtárban) található. A hatalmas tárral rendelkező könyvtár melynél nagyobb csak V. Miklós pápának volt az 1400-as évek közepén egyedülálló színvonalat képviselt.
    Történelem
  • Temesvár
    Temesvár Temesvár - románul Timişoara, németül Temeswar, (újabban: Temeschburg), szerbül Temišvar, bulgárul Timišvár. Nevének értelme: „vár a Temesen”. Temes megye közigazgatási központja és Bánság legnagyobb városa, valamint Románia negyedik nagyvárosa Bukarest, Iaşi és Kolozsvár után. 2006. január 1-én a városnak 303.200 lakosa volt, a metropolisnak pedig 336.089.
    Régiók » Erdély » Bánát
  • A szlovákiai magyarok története
    A szlovákiai magyarok története Hernád völgye-Felvidék A szlovákiai magyarok története Amikor a szlovákiai magyar kisebbség történelmével foglalkozunk, óhatatlanul felmerül az általa lakott térség megnevezésének problémája. A magyarországi szakirodalom egyaránt használja a Szlovákia és a Felvidék kifejezést, a szlovák történetírás viszont sértődötten veszi tudomásul ez utóbbi használatát.
    Régiók
  • Zsombolya
    Zsombolya Zsombolya, románul Jimbolia, németül Hatzfeld – város a román-szerb határ mellett, Temesvártól 45 km-re Nyugatra. Lakosainak száma 2002-ben kevéssel haladta meg a 11 ezret, az egykori 8 ezres helyi német közösséget alig 500-an képviselik, magyarnak akkor 1650-en vallották magukat. Jelentősnek mondható még a roma lakosság (780 fő).
    Régiók » Erdély » Bánát
  • Rovásírás-emlékek a Kárpát-medencéből és szomszédságából
    Rovásírás-emlékek a Kárpát-medencéből és szomszédságából - A Tatárlakai-i ősi írás. Az erdélyi Tatárlakán 1961-ben N. Vlassa kolozsvári régész hamuval telt gödör fenekén 26 agyagszobrocskát, két kőfigurát, egy tengeri kagylóból készített karperecet, két rajzos agyagtáblácskát és egy "képírásos" korongot talált. A mintegy 6500 éves korong helyi agyagból készült és a jelek bekarcolása után került kiégetésre.
    Történelem » Irodalom » Kiszely István: A magyar nép õstörténete
  • Neumann János
    Neumann János (Budapest, 1903. december 28. – Washington D.C., 1957. február 8.) magyar származású matematikus, a modern számítógép atyja. "Neumann észjárását ismerve néha eltűnődöm, hogy nem egy magasabb rendű faj egyik képviselőjével állok-e szemben, aki nem is ember, hanem félisten, de olyan alaposan kiismerte az embert, hogy tökéletesen utánozni tudja.
    Magyar hírességek » Tudósok, feltalálók
  • Wass Albert
    Wass Albert Wass Albert Rövid önéletrajza   Teljes családi név: Szentegyedi és Czegei gróf Wass Albert. Szerzői név: Wass Albert vagy Wass Albert de Czege. 1908. január 8-án születtem a Kolozsvár melletti Válaszúton, Magyarországon. Állandó lakhelyem 1944-ig: Vasasszentgotthárd, Szolnok-Doboka megye, Erdély, Magyarország.
    Magyar hírességek » Írók, költök
  • A Magyarok "honfoglalása", azaz a Kárpát-medencébe való visszaköltözése
    A Magyarok "honfoglalása", azaz a Kárpát-medencébe való visszaköltözése A "honfoglalás" szó viszonylag új keletű. Anonymus 1195 körül, Kézai Simon 1283-ban "visszaköltözésnek", Thuróczy János 1488-ban "visszatérésnek", Székely István 1559-ben és Heltai Gáspár 1575-ben "második bejövetelnek", a Képes Krónika 1490-ben, Ranzano és Bonfini mester 1497-ben pedig "nagy visszaköltözésről" írnak.
    Történelem » Irodalom » Kiszely István: A magyar nép õstörténete
  • A magyar stílus
    A magyar stílus A magyar stílus vizsgálata nem választható el a magyar nyelv karakterisztikumának föltárásától. A kettő – nyelv és stílus – lényegileg összefügg, sőt azonosnak mondható. A nyelv konkrét alakba öltözése már stílus és a stílust determinálja fátumszerűen a nyelv szókészlete és alaktana, amelyek kész formákat adnak a beszélő és író mondanivalójának.
    Irodalom » Mi a Magyar? » A magyar stílus
23 cikk | 1 / 3 oldal