Ebben a Gimnáziumban voltam diák én is. Amikor a 150 éves évforduló volt, ugyan még nem voltam az iskola diákja (14 éves voltam) de minden pillanatra emlékszem. Jó volt újra átlapozni ezt a könyvet, látni az ismerős arcokat, akik ma már sajnos nem élnek.
"Itt nyílt ki szívünk és a szemünk.
Itt álmodtuk legszebb ifjú álmunk,
Nem csoda, ha ide vissza vágyunk.
Itt ismertük meg a drága földet,
Mit Atilla s Árpád apánk szerzett;
És nemzetünk ezer éves múltját.
Hétszeri elestjét, s hét feltámadását.
Azt is, hogy „Mit jelent jó magyarnak lenni?"
Pokol ránk szakadhat: „Hinni és küzdeni!"
"Itt nyílt ki szívünk és a szemünk.
Itt álmodtuk legszebb ifjú álmunk,
Nem csoda, ha ide vissza vágyunk.
Itt ismertük meg a drága földet,
Mit Atilla s Árpád apánk szerzett;
És nemzetünk ezer éves múltját.
Hétszeri elestjét, s hét feltámadását.
Azt is, hogy „Mit jelent jó magyarnak lenni?"
Pokol ránk szakadhat: „Hinni és küzdeni!"