1926-1933: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Benkhard Ágost.1942: a Szinyei Társaság nagydíja;1962: Egry-díj;1963: Munkácsy-díj;1971: Nemzetközi Biennálé díja, Muraszombat;1972: Egri Akvarellbiennálé díja;1973: Nemzetközi Biennálé, Muraszombat, fődíj;1975: érdemes művész;1984: kiváló művész;1993: Kossuth-díj.
1977-ben születtem Jászberényben. Általános-és középiskolai tanulmányaimat is itt végeztem. 2001-ben diplomáztam a Nyíregyházi Főiskola rajz-vizuális kommunikáció tanár szakán, ahol Szepessy Béla, Bodó Károly, Lukács Gábor voltak mestereim. A főiskola elvégzése után kerültem a jászberényi Hamza Múzeumba, ahol egy évig dolgoztam gyűjteménykezelőként.
(Miskolc, 1888. május 1. – Miskolc, 1950. november 1.) miskolci festőművész.
Bartus Ödön hivatalnok családba született Miskolcon, középiskolai tanulmányait a református főgimnáziumban végezte. 1908-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult ösztöndíjasként, Révész Imre és Edvi Illés Aladár voltak a mesterei.
1977-ben születtem Cegléden.
Rajzolni 18 éves koromban kezdtem Sárközy Erzsébet tanodájában, ahol három évig ismerkedtem a rajz alapjaival.
2000-től a ceruza helyét szép lassan a külömböző színes technikák váltották fel. Pasztell, akvarell, tempera, majd Csurgai Ferenc biztatására az olaj, amivel azóta képeim nagy része készül.
(1898, Nyíregyháza - 1953, Nyíregyháza)
1921-ben Budapesten rajztanári oklevelet szerzett, és 1926-ig Benkhard Ágost mellett tanársegédként dolgozott. A KÉVE nevű művészeti egyesület tagja volt. 1931-ben a Nemzeti Szalonban állított ki. Képeit, melyek közül legszámottevőbbek tájképei, kulturált ízlés és olykor bátor formaalkotó invenció jellemzi.
(1885, Budapest - 1944, Budapest)
Festő, Basch Gyula festő fia. Zemplényi Tivadar, majd a párizsi Julian Akadémián J. P. Laurens tanítványa volt. Utána egy évig Matisse magániskolájában tanult. 1907-10 között és 1912-ben Nagybányán Ferenczy Károly mellett dolgozott. A háború után sokáig élt Párizsban. A Szinyei Társaság alapító tagja.
(Pest-Buda, 1851. április 9. – Baden, 1928. január 8.) festőművész.
Főleg mint arcképfestő működött, de festett életképeket is, az 1880-as évek novellisztikus fölfogásában. Először a Műcsarnok 1886-iki őszi tárlatán állított ki. Ismertebb életképei: Hapták; Elhagyottan; Kis makacs; Miből éljünk?; Bűnhődés, ez utóbbi a Szépművészeti Múzeumban.
Jancskárné Nagy Magdolna
1937-ben születtem, Felvidéken Terbelédben élek egy kis faluban, özvegyen 2005 óta. Van egy fiam és két fiú unokám. Mivel sok Jancskár nevű él a faluban, megkülönböztetésül és az ősök emlékére Jancskár/Básthy néven szignálom a képeimet. 1955-ben érettségiztem Komárnóban, 1980 óta foglalkozom festészettel.
Bátki Zoltán a nevem, 1988-ban születtem Budapesten. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vegyészmérnök szakos hallgatója vagyok.
A képeim önálló fejlődés eredményei, soha nem vettem részt művészeti képzésben, de ezt nem érzem hátránynak. Festményeimnek sosem volt és nem is lesz célja bármilyen irányzatnak vagy közízlésnek való megfelelés.
Ócsán lakom, pedagógus vagyok.Képzőművészet iránti érdeklődésem már gyerekkorban jelentkezett.A művészet más területei is vonzanak, leginkább az irodalom.Egy másfél éves kislány édesanyjaként alkotgatok.
Művészetemet elsősorban természet-szeretetem határozza meg, de csendéletek illetve életképek ábrázolása is foglalkoztat.
