(Kalocsa, 1822. március 14. – Budapest, 1894. április 10.) bányamérnök, geológus, az MTA tagja. A magyar geológus iskola megteremtője.
Apja Szabó Ferencz a kalocsai érsekség főpénztárnoka volt, édesanyja: Karácsonyi Kata. 1679 évig vezették vissza a családtörténetet, amikor a családfő nemesi levelet kapott I. Lipót királytól. Az 1700-as évek elején a család Kalocsára telepedett, ahol az érseki uradalomban töltöttek be fontos tisztségeket. Szabó József Ferenc nevű öccse az érsekség főorvosa volt.
Első nyilvános tudományos bemutatkozása 1845-ben volt, amikor mint 23 éves bányászhallgató Pécsett a magyar orvosok és természetvizsgálók űlésén megtartotta előadását Némely általános nézetek a bányászatról címmel, mellyel nagy sikert ért el. A Magyar Királyi Természettudományi Társulatnak tagja, majd társ-titkára lett, később 1855-ben a társulat első titkárává választották. 1868 márciusában adta át a Természettudományi Társulat titkári teendőit Hantken Miksa részére. Vezetői képességeit elismerve 1870-től a Társulat alelnökévé, majd 1883 évben elnökévé választották. 1855-ben a bécsi birodalmi Földtani Intézet levelező tagja lett, majd elnyerte a párizsi akadémia földtudományi szakágának tiszteletbeli elnökhelyettesi címét. (Academie nationale, agricole, manufactiere et commercial, viceprésident honorair étranger). 1858-ban tette közzé Pest-Buda környékének főldtani leírása című akadémiai pályamunkáját, aminek alapján a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, majd 1867 évben rendes tag lett. 1888-tól az akadémia igazgatójává választották. Jelentős a Kárpátokon belüli harmadkori vulkáni kőzetek vizsgálatából levezetett kőzetrendszere.
Jelentősebb munkái:
- Bányaműszótár (német–magyar). (1848.)
- Timsókő és timsógyártás honunkban. (1854.)
- Széksóvidékeink (rajzokkal). (1854.)
- Pest-Buda környékének földtani leírása. (1858.)
- Magyarország rezes vizei. (1858.)
- Ásványtan. (1861, majd több kiadásban.)
- Az ajkai kőszéntelep a Bakonyban. (1871.)
- A salgótarjáni kőszénbánya részvénytársaság bányászatának leírása. (1874.)
- Az ivóvíz kérdése Budapesten. (1877.)
- Geológia. (1883.)
- Göd környéke forrásainak geológiai és hidrográfiai viszonyai. (1887.)
- Selmecz környékének geológiai leírása. (1891.)