(Csernely, 1873. december 28. – Pozsony, 1937. október 21.) magyar Afrika-kutató, néprajzi gyűjtő.Katonai akadémiát végzett és mérnök lett. Egy ideig Berlinben élt és dolgozott, egyebek között mint a Berlini Magyar Egyesület elnöke, később – 1899-től – a Gesellschaft für Südkamerun (Dél-Kamerun Társaság) alkalmazottja.
dr. Kepes Gyula (Bereg vármegye, Vári, 1847. december 7. – Budapest, 1924. október 26.) orvos, az osztrák-magyar északi-sarki expedíció egyetlen magyar tagja.Apja földbirtokos volt, a fiatal Kepes Gyula Ungváron és Budapesten tanult, majd beiratkozott a bécsi orvosi egyetemre. 1870. augusztus 3-án avatták orvosdoktorrá. A bécsi Rudolf-kórházban kezdett dolgozni.
(Léva, 1881. október 10. – Nagymaros, 1958. január 4.) magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és író. A magyar vadászirodalom klasszikusa, a Nimród vadászújság főszerkesztője.Szegény iparos családban született. Természetrajz tanára, Kriek Ernő tanította meg az állatok preparálására, az ő ajánlására kapott később segédpreparátori állást a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. - Dardzsiling, 1842. április 11.), saját szavaival: Székely-Magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, az első tibeti szótár szerkesztője.
(Szombathely, 1818. november 13. – Ponto do Cuio, 1864. november 9.) földrajzi felfedező.Magyar Imre öttömösi földbirtokos törvénytelen fia. Az elemi iskolát Dunaföldváron végezte, majd 1838-ban Pestre került. Egyetemet nem végzett, mert 1842-ben Fiuméba ment, ahol a tengerészeti iskolát elvégezve 1843-ban tengerészkadét lett és egy osztrák postahajón eljutott Brazíliába.
(Nagyigmánd, 1873. július 1. – Debrecen, 1931. június 9.) nyelvész, a magyar finnugrisztika jelentős képviselője, a debreceni egyetem első magyar és finnugor nyelvészet professzora; Zichy Jenő harmadik expedíciójának tagja, az obi-ugor népek és nyelvek kutatója volt.
(Zirc, 1819. július 11. – Buda, 1858. augusztus 23.) néprajzkutató, utazó, a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, kiemelkedő képviselője. A oroszországi finnugor népek körében végzett gyűjtő- és kutatómunkája miatt Észak Körösi Csomája néven szokták emlegetni. Elkészítette az Északi-Urál földrajzi és néprajzi térképét. Itthoni néprajzi, embertani kutatásai is jelentősek.
(Budapest, 1933. január 14. – Naszály, 1987. november 26.) természetjáró, televíziós szerkesztő.Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult és földrajz–biológia szakos tanári oklevelet szerzett. 1970-ben elvégzett egy hegymászó tanfolyamot. Az első és utolsó munkahelye a Magyar Televízió volt.
Stein Aurél (Sir Marc Aurel Stein) (teljes nevén: Stein Márk Aurél) (Pest, 1862. november 26. – Kabul, 1943. október 28.) magyar származású Kelet-kutató, az MTA külső tagja, aki brit alattvalóként lett világhírű.Pest-Budán született zsidó családban, iskoláit Budapesten és Németország különböző egyetemein végezte.
Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi András Andor István Mária Béla (Pest, 1865. augusztus 1. – Nieder-Ollwitz, 1907. március 2.) világutazó.Széchenyi Ödön és első felesége, Almay Irma elsőszülött gyermeke. 1888 és 1890 között bejárta a Déli-tenger szigetvilágát, 1891-ben pedig Szomáli-földet. 1892-93-ban Oroszországon, Perzsián és Indián keresztül Kínába utazott.
