Duka Tivadar


Duka Tivadar

dukafalvi és kucsini Duka Tivadar (Dukafalva, 1825. június 22. – Bournemouth, Anglia, 1908. május 5.) orvos, honvédszázados, a brit hadsereg őrnagya, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd tiszteleti tagja.

Tanulmányait a sárospataki és az eperjesi kollégiumban végezte, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott. 1846-ban Pesten ügyvédi vizsgát tett. Batthyány Lajos kormányának megalakulása után fogalmazóként a pénzügyminisztérium alkalmazásában állt. Jellasics szeptemberi támadásakor jelentkezett a nemzetőrségbe. 1848 novemberétől hadnagyként, 1849 januárjától főhadnagyként, majd júniustól századosként Görgei Artúr tábornok titkára és parancsőrtisztje volt. A világosi fegyverletétel után orosz fogságból megszökött és emigrált. Drezdában, Párizsban, majd Londonban élt. A londoni egyetemen végzett tanulmányok után 1853-ban orvosi oklevelet szerzett. Ő az első ismert magyar származású orvos, aki diplomáját a londoni egyetemen kapta meg.

1854-től a bengáliai angol hadsereg katonaorvosa lett. A Gangesz menti Monghir területének főorvosaként kezdte behatóan tanulmányozni Indiát. Az országról szóló ismeretterjesztő írásai magyarországi lapokban is megjelentek, elsősorban a Vasárnapi Újságban és a Budapesti Szemlében. Megismerkedett Rádzsa Rádzsendralála Mitrával, aki Kőrösi Csoma Sándor tisztségbeli utóda volt a Bengáli Ázsia Társaságban. Mitra hatására érdeklődni kezdett Csoma munkássága iránt és megkezdte a híres magyar utazó kéziratainak és hagyatékának egybegyűjtését. Eközben fontos kutatásokat végzett India természeti viszonyairól is, értékes, több ezer Kelet–Indiából származó tárgyból álló anyagot ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a kolozsvári Erdélyi Múzeumnak. 1874-ben nyugalomba vonult, Londonban telepedett le és idejét Kőrösi Csoma Sándor munkásságáról összegyűjtött anyag feldolgozásának szentelte. Munkájáról ma is alapműnek számító kötetet jelentetett meg. Tudományos munkássága elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban levelező, 1900-ban pedig tiszteletbeli tagjává választotta. Tudományos munkásságát Angliában is elismerték, 1884-től az angol királyi Ázsia Társaság tagja, majd a Brit és Külföldi Biblia Társaság választmányi tagja, 1904-től alelnöke lett. Röviddel halála előtt egy dél-angliai kisvárosban, Bournemouth-ban telepedett le.


Szerkesztés dátuma: szombat, 2010. február 13. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,135 Kategória: Felfedezők, utazók
Előző cikk: Déchy Mór Következő cikk: Éder Xavér Ferenc


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: