Hager Ritta Henriette (Budapest, 1931. február 20. –) Kossuth-díjas iparművész, textiltervező, gobelinművész. A magyar textilművészet egyik kiemelkedő egyénisége.
Hager Otto és Heinrich Ludovika házasságából született. Felsőfokú tanulmányokat az Országos Magyar Iparművészeti Iskola textil szakán végzett (1949), ahol Molnár Béla volt a mestere.
Hajnal Gabriella (Budapest, 1928. május 1.–) Munkácsy Mihály-díjas magyar képzőművész, iparművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja (1994).
Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő tanszakán (1951-1957) folytatott, ahol Bencze László, Hincz Gyula, Pap Gyula voltak a mesterei.
Katona Szabó Erzsébet (Kolozsvár, 1952. szeptember 5.) Ferenczy Noémi-díjas magyar textilművész és látványtervező. A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti Tagozatának tagja (2004).
Egy évig a kolozsvári Balettintézetbe járt, majd a marosvásárhelyi Kultúrpalotában működő művészeti középiskolában érettségizett (1971).
Kecskés Ágnes (Komárom, 1942. október 25.–) Munkácsy Mihály-díjas magyar textilművész. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja (1995).
Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Iparművészeti Főiskolán folytatott, 1970-ben nyert iparművészeti diplomát textil szakon. Pályakezdő éveiben a magyar népművészeti hagyományok motívumai jelentkeztek alkotásain, diplomamunkája Dédnagymama c.
Kubinyi Anna (Makó, 1949. február 10.) magyar gobelintervező, textilművész.
Makón, pedagógus szülők gyermekeként született, egy évvel később a család Szegedre költözött. A középiskolát a Tömörkény István Gimnáziumban végezte. 1970 és 1976 között a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója, jelentősebb művészeti mesterei: Plesnivy Károly, Szilvitzky Margit voltak.
Lovas Ilona (Budapest, 1948. január 1.–) Ferenczy Noémi-díjas textilművész, képzőművész. A Magyar Művészeti Akadémia (2010) és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Férje Nagy Tamás építész.
Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Iparművészeti Főiskola szövő szakján (1970-74) folytatott.
Olosz Ella (Keresztvár, 1937. január 3. – Kovászna, 1993. február 7.) erdélyi magyar textilművész, néprajzkutató. Olosz Katalin nővére, Gazda József felesége.
Vonzalmát a szövéshez édesanyjától, Bertha Irmától örökölte, aki a háromszéki hagyományoknak megfelelően a családi otthon minden textilszükségletét maga szőtte.
Nem vagyok a szavak embere; ezért inkább a munkásságomról írt méltatásokból idézek:
Csenkey Éva bevezetője a 2000-ben kiadott katalógusból:
„Ambrus Éva olyan művész, olyan keramikus, akinek munkássága immár három évtizedet ível át.
A művek maguk következetességről, nyugodt folyamatosságról, az alapvető jellegzetességek, értékes sajátosságok megtartásáról tanúskodnak.