Ráduly János -folklorista,néprajz és rovásírás kutató, költő és műfordító. Született 1937.október 27-én Korondon.Érettségizett 1955-ben a Bolyai líceumban Marosvásárhelyen,Babes-bolyai egyetemen magyar nyelv és irodalom szakos oklevelet szerzett, 1966-ban.Kibéden 1962-töl tanárként dolgozott 43 évig.Nagyszülei pap, és tanító illetve népdalénekesek voltak.
Vitéz Somogyváry Gyula, írói nevén Gyula diák (Füles, 1895. április 21. – Budapest mellett, 1953. február 12.) író, újságíró, országgyűlési képviselő.
Élete
A Sopron megyei Fülesen született, apja a nagycenki Széchenyi-uradalom gazdatisztje volt. Fiatalon megmutatkozott az irodalomhoz való vonzódása, 13 évesen jelent meg első írása nyomtatásban egy vidéki lapban.
Az I.
(eredetileg Székely László) (Sáromberke, 1907. május 7. – Kolozsvár, 1959. április 19.) erdélyi magyar költő, újságíró, műfordító, műkedvelő nyelvész.
Iskoláit Zernesten kezdte 1913-ban, majd Kolozsvárott az unitárius kollégiumban folytatta. 1925-ben érettségizett, majd 1927-ig Strasbourgban, teológián tanult. 1945-ben Kolozsvárott doktorált filozófiából is.
Szabó Lőrinc
(1900-1957)
Miskolcon született, 1900. március 31-én.
Református papi családból származott, apja Gáborjáni Szabó Lőrinc mozdonyvezető, anyja Panyiczky Ilona.
1905-ben apját áthelyezik Balassagyarmatra, itt jár elemi iskolába.
1908-ban Debrecenbe költöznek, középiskolai tanulmányait a református kollégiumban folytatja.
Szenci Molnár Albert
(1574-1634)
Szenci Molnár Albert 1574-ben született a Pozsony megyei Szencen jómódú, mezővárosi, református molnárcsaládból.
Apja elszegényedése miatt saját erejéből végezte tanulmányait. Győrben, Göncön, majd Debrecenben tanult. Éppen akkor volt Göncön, Károlyi Gáspár környezetében, amikor kinyomtatták itt az első teljes magyar nyelvű Bibliát.
Tamási Áron
1897. szeptember 20-án született Farkaslakán kisbirtokos parasztcsaládban.
Tíz testvére közül négy élte meg a felnőttkort.
1910-ben került a székelyudvarhelyi gimnáziumba.
1916-tól katona.
1917-ben tett hadiérettségit Gyulafehérváron.
1918-ban karpaszományos őrvezetőként az olasz frontra került.
Tóth Árpád (1886-1928)
Tóth Árpád a Nyugat első nagy nemzedékének egyik kiemelkedő alakja, akinek uralkodó hangja végig a fájdalom, a szeretetre, boldogságra hiába váró ember szomorúsága.
1886-ban született Aradon. Hároméves korában Debrecenbe költöznek. Ott érettségizik a reáliskolában. Ezután Pesten, a bölcsészkaron végzi a magyar-német szakot.
Tűz Tamás (Győr, 1916. április 18. – Hamilton, Kanada, 1992. április 7.; családi neve Makkó Lajos) költő, író, katolikus pap. 1939-ben szentelték pappá.
Verseit közölte a Vigília, a Magyar Csillag, az Élet, a Híd, a Győri Szemle. Első verseskötete 1941-ben jelent meg Tiszta arannyal címmel. Tagja volt a győri Kisfaludy Irodalmi Körnek és a pécsi Janus Pannonius Társaságnak.
(Nyíregyháza-Ókisteleki szőlő, 1924. december 25. – Hanoi, 1970. április 16.) költő, műfordító.
Élete
Nyíregyházán tanítóképzőt végzett, majd tanyasi iskolában tanított. A II. világháború idején segédszolgálatos katona volt, a háború után kollégiumi igazgató lett.
Vajda János
(1827-1897)
Pesten született, 1827. május 7-én.
Apja, Vajda Endre feltehetően Kulcsár István lapszerkesztő szolgálatában állt Pesten, itt vette feleségül Veleczky Lídia szobalányt, s itt született fiuk.
Rövidesen a Fejér megyei Válra költöztek, ahol az apa az Ürményi-család birtokán főerdész volt.
