Szily Géza


Szily Géza

Szily Géza 1938-ban született Tolnán.

1966-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola festő szakán. Azóta állít ki rendszeresen bel- és külföldön. Különböző festészeti műfajokban és anyagokkal dolgozott, majd festett seccót, tervezett gobelint, olajjal és olajtemperával, a 80-as évektől pedig elsősorban akvarellel dolgozik. A Magyar Vízfestők Társaságának elnöke.

 

1987 óta tanít a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola rajztanszékén.

1988 főiskolai docens

1993 főiskolai tanár

1994 tanszékvezető

 

Díjak:

 

1984 A IV. Festészeti Triennálé díja, Szolnok

1986 A X. Országos Akvarell Biennálé díja, Eger

1987 A Szolnoki Téli Tárlat díja

1990 A XI. Országos Akvarell Biennálé díja

1994 A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapítvány nívódíja

1994 A XIV. Országos Akvarell Biennálé díja

1995 A Bizományi Kereskedőház Kortárs Kiállításának díja

1997 Őszi Tárlat Munkajutalma, Hódmezővásárhely

 

Szemelvények kritikákból

"Intim festészet Szily Géza művészete. Ő a magyar festők középnemzedékének azon tagjai közé tartozik, akik a modern világ és benne a művészet gyors változásai közepette is fogékonyak maradtak az emberi érzelmek, a mély, katartikus élmények iránt, és fenntartották a technikai igényesség korán magasra tett mércéjét. Szily Géza nem tárt kaput, hogy a hétköznapiság behatoljon művészetébe, nem engedett a könnyebb siker lehetőségének, sem a túlelméletiesedés divatjának. (..)

Érzékenyen reagál a különös táji motívumokra, de mindig beléjük vetíti az ott élő emberek világát. (..)

Mindezek azonban később képzeletében összefonódnak és a szabad képzettársítások szürrealisztikus vízióihoz fogható, látszólag spontán képi egésszé állnak össze.

De Szily Géza a szürrealistákkal szemben nem a lélekfolyamatok automatikus kivetítője, hanem minden felmerülő részletet mérlegelő, tudatos formateremtő.

E sajátos, rá olyannyira jellemző kettősség a művek megvalósításában is megnyilvánul. Választott technikája, az akvarell a képet egyszerre megfestő impulzív és nem spekulatív alkotót sejtet. Ezzel szemben Szily Géza hetekig, sőt hónapokig is érleli egy-egy kompozícióját, úgy, hogy a konkrét részleteket végül egy teljesen friss, bravúrosan áttetsző vízfestménnyé mossa össze, mely könnyed és elegáns megoldásában tárgyát csak sejtetni engedi. Eltüntet minden felesleges elemet, a képzelet és a technika kínálta szabadságot egymás javára kamatoztatja. (..)

Művei ecsettel festett költői vallomások, a töprengő kortárs magyar irodalom esszéregényeinek képi rokonai."

 

Dr. Bajkay Éva

"Halálfantázia a szimbolizmus varázsában"

Magyar akvarellek a Schwörehausban - válogatás az Egri Akvarellbiennálé anyagából

"(..) A legrejtélyesebb s egyszersmind leghatásosabb művek közé tartoznak Szily Géza képei. A játszma vége és a Törött bika a mese és a mítosz határmezsgyéjén helyet foglaló világ hírnökei, állatmesék, amelyek úgy hatnak, mint nagy, mitológiai témájú festmények játszi lenyomatai, s ezáltal még leplezetlenebbül tárnak elénk valami valláson és civilizáción túli nyers, vadállati félelmet és kozmikus szorongást. A patkánnyá "széttörő" bika rajzán átderengő keresztre feszítési jelenet és e keresztmotívumnak kereszteződésként való visszatérése a Játszma vége című képen elválaszthatatlanul egymáshoz kapcsol teológiát és nihilizmust, megváltást és elmúlást."

 

Esslinger Zeitung, 1990. december 31.

(Fordította: Steck Anna)

"Szily Géza Európája"

"(..) Bármi történjék Európában, az Szily Géza képein visszahangzik, érzékenyen, művészien, éretten. Térben és időben utazhatunk Európában és a világban: a csillagok ugyanúgy hullanak Mezőtúron, ha a gáton bámulunk az éjszakába, mint Hamburgban a kikötőben. (..)

Az elmúlt tíz-tizenöt év festői termését nézegetve, megpróbálhatjuk kitalálni az összefüggéseket, a "kiváltó okot", amely egy-egy kép alapgondolatát elindította: s ez nem egyszer napi politikai esemény volt. (..)

Szily festészete mégsem politikai programfestészet, csupán alkotói módszere olyan, hogy későbbi képeinek alapötletét éppúgy kiválthatja élmény, mint rádióhír. Szily éppolyan európai ember, mint mi, akik aggódunk, figyelünk, néha sodródunk, de ő művész, ezért ő tenni is tud, mégpedig olyan képeket festeni, amelyekkel megörvendezteti nézőit és elgondolkodtatja: milyen is a mi Európánk?"

 

Mayer Éva

A Barátság, II. évfolyam IV. számából

 

"(..) Romantikus jelenetek - talán történelmi aktusok, talán irodalmi művek, színjátékok, emlékek parafrázisaként, vagy talán fantázia szülte szituációk -, furcsa szereplők tünedeznek fel Szily Géza alkotásain. A "feltünedezés" kifejezés nem irodalmi fordulat: az angyal, a vitéz, a lovas, a dárdavető (?) valóban elő-előtünedezik a festői kavargásból, hogy aztán a színfoltok vad izzásában oldódjanak fel újra.

Szily koloritja felfokozott erejű, mély intenzítású, lapjait élénkség hatja át. A kidolgozottságot a részletgazdagság jellemzi: folytonos, mindenhol jelenlévő egymásba olvadások, egymásra épülések színtere a képfelület. Akvarelljeinek feszültsége a rejtélyes történések, akciók és az azoknak teret adó-teremtő festői, elvonatkoztatott környezet ellentétéből táplálkozik: már-már konkréttá váló események zajlanak a megfoghatatlan térben, a pontosan értelmezhetetlen, elvonatkoztatott közegben. (..)

 

Wehner Tibor: Színes magyar víz

A Színes víz című nemzetközi akvarellkiállítás

(Budapest, 1993. január-február, Ernst Múzeum)

magyar kollekciójának megközelitési kísérlete

 

Fábián László: Lényegi kérdések című írása.


Szerkesztés dátuma: szombat, 2017. november 18. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 62 Kategória: Képzőművészek » Festőművészek
Előző cikk: Szilvásy Nándor Következő cikk: Szinte Gábor

Forrás:
www.tolnaart.hu


   







Tetszik  





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: