Diener Dénes Rudolf


Diener Dénes Rudolf

 

(1889, Nyíregyháza - 1955, Budapest)

 

"Diener-Dénes festői felfogása a francia impresszionizmus, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolódik, anélkül azonban, hogy a legkevésbé magán viselné az iskolásság bélyegét." - tudósít Kassák Lajos 1937-ben a Munka hasábjain megjelenő írásában a festő gyűjteményes kiállításáról, majd később így folytatja esszéjét: "....Nem felfedező és nem úttörő egyéniség, de par excellence festő, expresszív, színgazdag. Vonatkozásainak szálait legvilágosabban Cézannehoz vezethetjük vissza. (...) képein soha semmi sincs a dologiság szűk korlátjai közé szorítva. Festészetének lényege nem a tárgyi ábrázolás, hanem a tárgyaktól kapott hangulat emlékképpé alakítása. Nem transzponálás, hanem transzformálás a lélekben."

Diener-Dénes mielőtt Párizs bűvkörébe jutott, hosszú utat járt be. Munkás gyermekkor volt az osztályrésze. Borbélynál, nyomdában, paszománykészítőnél inaskodott, hogy a keresett pénzből 1909-ben a fővárosba utazva az iparrajziskola után beiratkozhasson az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamára. 1910 és 1913 között a Képzőművészeti Főiskolán három éven át Ferenczy Károly tanítványa volt. 1911-tõl kezdve rendszeresen kiállított. 1917-ben a kecskeméti művésztelepen Iványi Grünwald Bélától, később Rippl-Rónai Józseftől is tanult. Első önálló kiállítását 1924-ben a Váci utcai Belvedere Galériában rendezte. 1924 és 1931 között Párizsban élt, de egy ideig Bretagne-ban is dolgozott. Bár hazatérése után az Ernst Múzeumban mutatta be franciaországi képeit, első nagy sikerét csak a fent említett, Kassák által is méltatott, 1937-es kiállítás alkalmával aratta.

1931-tõl kezdve nyaranként Szentendrén festett, 1946-tól haláláig pedig a szentendrei Művésztelep tagja volt. Lírai hangvételű város- és interieurképeiben, hétköznapi tárgyakból építkező csendéleteiben a látványt expresszív festőiséggel átitatva jelenítette meg. Olajképeit pasztell- és akvarell technikával készült sorozatai egészítették ki. Emlékkiállítását 1968-ban rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában, műveinek első önálló szentendrei bemutatására 1982-ben nyílt lehetőség a szentendrei Művésztelepi Galériában. Halálának huszadik évfordulójára 1976-ban jelent meg Francois Gachot a festő életművét bemutató monográfiája.

 


Szerkesztés dátuma: kedd, 2012. július 3.
Nézettség: 1,041 Kategória: Képzőművészek » Festőművészek
Előző cikk: Dési Huber István Következő cikk: Dikun György


   







Tetszik  





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: