(1882, Budapest - 1929, Budapest)
Festő, rézkarcoló, grafikus és keramikus. Tulajdonképpen autodidakta, bár rövid ideig az Iparművészeti Iskolán, Nagybányán és Német országban tanult. 1905-tõl állított ki. Munkásságának legjelentősebb részét „pontozó” technikával készült rézkarcai alkotják. A lemezen színezett rézkarc műfajának szinte egyedüli hazai művelője volt. Legsikerültebbek e műfajban Puskin Anyeginjéhez készült rézkarcai. Foglalkozott festészettel, plakát-, könyvcímlap-, ékszer és kerámiatervezéssel is. 1926-ban adta ki a Magyar Parnasszus c., modern magyar költők verseihez készített illusztrációkat tartalmazó rézkarcalbumát. Több ízben rendezett kollektív kiállítást az Ernst Múzeumban. Tagja volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesületének (KÉVE) és a Paál László Társaságnak. Művei nagyrészt az MNG birtokában vannak.
