(1898, Siklós - 1990, Budapest)
Festő, grafikus. 1919-ben Dél Amerikába akart utazni, de Milánóból hazafordult. Szabad iskolában kezdte tanulmányait. Zádor Istvántól tanulta rézkarctechnikát (1920). 1921-ben a pécsi művésztelepen Csók István és Rudnay Gyula figyelt fel a tehetségére, a Képzőművészeti Főiskolán ők voltak a tanárai. 1925-tõl Dudits Andorhoz járt falfestészetre.
1925-től vett részt csoportkiállításokon. Első önálló kiállítását 1929-ben rendezte meg a Műcsarnokban. Állami ösztöndíjjal Rómában a Collegium Hungaricumban képezte tovább magát (1929-30). Hazatérése után csekély megszakításokkal a szolnoki művésztelepen dolgozott (1931-44). Illusztrációival jelent meg Párizsban francia nyelvű kiadásban Arany János Toldi estéje (1937), Herczeg Ferenc Bizánca (1938).
Gyűjteményes kiállítása 1938-ban volt az Ernst Múzeumban és 1948-ban a Szalmási Galériában. 1955-ben 1957-ben és 1983-ban a Csók Galériában nyílt önálló kiállítása. Rézkarcaiban fõleg a Biblia ihlette (Bevonulás Jeruzsálembe, Ecce homo, Krisztus beteget gyógyít, Lázár feltámadása, Keresztrefeszítés, Levétel a keresztről). Festészetben a magyar tájat ábrázolta finom színérzékkel (Révfalusi híd, Komlósi bányavidék, Gabonakeresztek, Jánoskút, Somogyi falu, Vihar). 1938-ban Baló Ede-díjat kapott.
