Kisfaludy Károly


Kisfaludy Károly

 

(1788, Tét - 1830, Pest)

 

Dráma- és elbeszélésíró, költő, festő, az MTA rendes tagja (1830). Középbirtokos nemesi származású, Kisfaludy Sándor öccse. Születése anyja életébe került, apja ezt haláláig éreztette vele. 1798-ban Győrött járt gimnáziumba, 1804-től katona. Részt vett a napóleoni háborúban, vitézül harcolt, kinevezték hadnaggyá, de a szigorú fegyelmet nem tudta elviselni, 1811-ben lemondott rangjáról. 1809-ben Pesten kapcsolatba került írókkal. Eljegyezte egy kereskedő leányát, Heppler Katalint; a házasság azonban apja ellenzése miatt meghiúsult. 1812-től teljesen elszakadt a nemesi életformától.

A bécsi művészeti akadémián tanult festeni, azonban onnan is kimaradt, főleg színházba járt, a divatos szín műirodalmon nevelődött. 1813-ban kitanulta a rézmetszést. Sokat volt írók, művészek társaságában, arcképfestésből, kölcsönökből élt. Előbb Oroszországba készült, 1815-ben Itáliában barangolt, 1816-ban ismét Bécsben tűnt fel, majd Pozsonyban élt. 1817-ben végleg Pestre költözött, tájképeit adogatta el, sokat nélkülözött, öngyilkossági tervekkel foglalkozott.

Sorsában az 1819. év jelent változást. Éder György társulata -16 kész drámája közül - nagy sikerrel előadta a Tatárok Magyarországon címűt. Ezután egymás után kerültek színre darabjai. 1822-ben adta ki (1821-ben keltezett) szépirodalmi zsebkönyvének, az Aurórának első kötetét. Munkatársai, a fiatal romantikus írók, köztük Vörösmarty, Bajza, Toldy, Czuczor már ekkor vezérüknek tekintették (Auróra-kör), ennek révén vált Pest irodalmi központtá. Élete és írói működése elválaszthatatlan az Auróra történetétől.

1825-től kerültek ki tolla alól első történeti vígjátékaink (Mátyás deák, Hűség próbája) és legjobb vígjátéka, a Csalódások (1828, bemutató 1829). Utolsó éveiben érdeklődése a népdal felé fordult, maga is írt népdalokat (Rákosi szántó, Szülőföldem). 1830-ban Döbrentei Gáborral együtt, az akkor alapított Magyar Gazdasági Egylet titkára lett. Nem sokkal halála előtt Széchenyi őt szemelte ki megindítandó politikai lapjának, a Jelenkornak szerkesztőjévé, az MTA megválasztotta nyelvészeti szakosztálya első rendes tagjának. Tüdővészben halt meg. Kisfaludy Károly irodalmi munkásságáról a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható ismertetés.

 


Szerkesztés dátuma: kedd, 2012. július 3.
Nézettség: 1,031 Kategória: Képzőművészek » Festőművészek
Előző cikk: Király László János Következő cikk: Kiss Bálint


   







Tetszik  





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: