Nyilasy Sándor


 

(1873, Szeged - 1934, Szeged)

 

Nyilasy Szegeden született, 1873. december 2-án. Külföldi tanulmányainak idejét s a Nagybányán töltött két nyarat kivéve Szegeden élt és alkotott, és 1934. január 6-án ott is halt meg.

1894-ben és 1895-ben Münchenben, Hollósynál tanult, majd később Párizsban, a Julian Akadémián. Thorma 1897 tavaszán ott ismerkedett meg vele és tanulmányait látva, meghívta, jöjjön Nagybányára. Nyilasy előbb rövidebb ideig Hollósy iskolájában dolgozott, aztán első képének kialakításához s megfestéséhez fogott. Betlehem címen állította ki a nagybányaiak első budapesti bemutatkozóján. A Betlehem víziója egészen Rembrandt hatására vallott, csak színtónusa volt hidegebb. Az isteni Kisded testecskéje a kép közepéről sugározta fényét a betlehemi istálló sötétségébe, egész környezetére. Elképzelése szép, de Nagybányától idegen volt. Még egy nagyobb képet festett ezen a nyáron, az Esti harangszót és három kisebb tájképet. Ezek már Nagybánya hatása alatt készültek. Friss, eleven színei, a természetlátásnak bizonyos dekoratív vonásai Ferenczy festői szemléletére utaltak. Már az első évektől kezdve Ferenczy gyakorolta rá a legmaradandóbb hatást, amit még akkor is érezni lehetett, amikor a nagybányai csoport szétszóródott. Nyilasy Szegedre vonulva fejlesztette tovább művészetét, úgy ahogy az egyéniségének és környezetének megfelelt. Érdekes módon Hollósy viszont emberileg és művészileg is hidegen hagyta őt, annak ellenére, hogy viszonylag sok időt töltött az iskolájában.

A nagybányaiak második csoportkiállításán, Nyilasy tíz képpel vonult ki, melyek nagyobb része Nagybányán készült. A következő évben, 1899-ben, már elmaradt Nagybányáról, és Szegedről küldte be képeit - öt darabot - a nagybányai csoport kiállítására, éppúgy, mint az utolsó együttes felvonulásra a következő évben (ide már csak egy munkát küldött). A szegedi képei lassan egész más jelleget öltöttek, mint a nagybányaiak: más levegő, más színek, más emberi környezet, más táj, sőt más temperamentum is tükröződött bennük.

Festészetéből nyolc darab került az egykori Szépművészeti Múzeum birtokába (ma a Magyar Nemzeti Galéria őrzi őket), a többi letétben, magángyűjteményekben lappang valahol.

 


Szerkesztés dátuma: kedd, 2012. július 3.
Nézettség: 627 Kategória: Képzőművészek » Festőművészek
Előző cikk: Nyéki Andrea Következő cikk: Nyíri István


   







Tetszik  





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: