(1903, Budapest - 1981, Budapest)
Festő. 1921-1928-ig a Képzőművészeti Főisk. növendéke, mestere Réti István volt. Közben 1922-1923-ban Münchenben a Heymann-féle iskolát látogatta, 1924 nyarán a nagybányai művésztelepen dolgozott. Festészete expresszív hangvételű, felfokozott belső élményekről, sajátos látásmódról vall. Legtöbb képe vizionárius erejével hat a nézőre. Gyermek- és ifjúkora élményei, utazásai, széles körű műveltsége, sorsának hányattatásai és örömei sokrétű intellektuális tematikát adnak művészetének. Fontosabb egyéni kiállításai: Budapest: Ernst Múzeum 1932, Alkotás Művészház 1944. Műcsarnok 1958, 1968, Fényes Adolf Terem 1967, 1972; Hatvan, 1975. Festményei mellett jelentősek irodalmi alkotásai is. A magányból c. regényéből dokumentumfilm készült Kende Márta rendezésében (1979).
