Rómer Flóris


 

(1815, Pozsony - 1889, Nagyvárad)

 

Régész, művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (I. 1860, r. 1871). 1830-ban a Benedek-rendbe lépett, bölcsészeti doktor lett. 1839-tõl a győri gimnáziumban a magyar és latin nyelv, utóbb a természetrajz tanára. 1842-tõl a győri bölcsészeti tanfolyamon a bencés növendékek természettudományos képzését vezette. 1845-tõl Pozsonyban a felső iskola természetrajztanára. A szabadságharc alatt kapitányi rangot szerzett. A Bach-korszakban 8 évi börtönre ítélték.

1854-ben kiszabadult, majd több helyen tanított és volt nevelő. 1861-ben Pestre költözött, kivált a bencések kötelékéből, előbb a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárnoka, 1862-től gimnázium igazgató, 1868-ban az egyetemen az archaeologia tanára lett. 1869-tõő a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őre. 1877-ben nagyváradi kanonokká nevezték ki. 1861-68 között Ráth Károllyal együtt szerkeszti a Győri Történeti és Régészeti Füzeteket. 1868-72 között az Archaeológiai Értesítőt, 1864-73 között az Archaeológiai Közleményeket szerkeszti. Rómer érdeme, hogy az ősrégészek és antropológusok VIII. nemzetközi kongresszusát 1876-ban Budapesten tartották meg.

Kiadatlan, saját rajzaival ellátott több kötetes naplója a magyar régészet, művészettörténet és műemlékvédelem igen értékes forrása. A magyar régiségtudomány egyik alapítója és kiváló művelője volt. Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak.

 


Szerkesztés dátuma: kedd, 2012. július 3.
Nézettség: 459 Kategória: Képzőművészek » Festőművészek
Előző cikk: Rombauer János Következő cikk: Róna Emy


   







Tetszik  





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: