(1885, Galgóc - 1974, Budapest)
Festő. Munkácsy-képeket másolt a Nemzeti Múzeumban, majd a Mintarajziskolán esti aktrajzra járt. Később Münchenbe ment, ahol Anton Aubé ingyenes növendéknek vette fel magánakadémiájára. 1906-ban a nagybányai művésztelepen Ferenczy Károly mellett dolgozott, majd Párizsban a Grand-Chaumiére növendéke lett. Nagy hatást gyakorolt rá a fiatal Picasso kiállítása.
1910-ben állított ki először a Rózsa Miklós-féle Művészházban, 1915-ben A Tett, 1916-ban a Ma csoporthoz csatlakozott. Szoros barátságot kötött Kassák Lajossal, 1917-ben megalakították a Hetek csoportját, a tagok között volt Kmetty János, Nemes Lampérth József és Uitz Béla. Alapításáról tagja volt a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT). 1927-ben megkapta a KÚT kitüntető elismerését. Első egyéni kiállítását 1923-ban rendezte Bokros-Birman Dezsővel a Belvedere Galériában. Szobrokat is készített.
A német expresszionizmus hatása alól fokozatosan felszabadulva egyre inkább a mozgásdinamikát kifejezni akaró futurizmus és a kubisztikus szerkesztés felé haladt művészi felfogása, későbbi műveit már egyfajta szintetizáló harmónia jellemzi. Színei redukáltak, későbbi képein a szürke változatai dominálnak. 1958-ban a Műcsarnokban, 1970-ben a Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg kiállítását.
