Vágó Pál


Vágó Pál

Eredetileg jogásznak tanult, de Münchenben Wagner Sándor mesteriskolájában, majd Párizsban Jean-Paul Laurens-nél festészeti tanulmányokat folytatott. Eleinte müncheni akadémikus stílusú tárgyias felfogású életképeket festett (Jár a baba, Menekülők), hazajőve jászsági és más alföldi jeleneteket (Jászapáti táj, Húsvéti öntözés) festett, s állított ki Budapesten nagy sikerrel, elnyerte a Műcsarnok 1887-es nagydíját. 1881-ben nagy sikert aratott az 1879-es szegedi nagy árvízről festett képével, amiben nagyon jellegzetesen ragadta meg a katasztrófa utáni tanácstalanságot, döbbenetet, mely a királyt, sőt egész Európát meghatotta.

Később Székely Bertalan, Madarász Viktor hagyományainak szellemében monumentális magyar történelmi képeket festett kiváló kompozícióteremtő- és alakábrázoló képességgel. Az alakok mozgásának érzékeltetése, akár nagy tömegben is, nem okozott számára gondot. Mednyánszky Lászlóval, Olgyay Ferenccel együtt jócskán kivette részét Feszty Árpád A magyarok bejövetele c., azóta Feszty-körkép néven híressé vált monumentális alkotás megfestésében, de egymaga is képes volt monumentális történelmi jelenetek ábrázolására.

A millenáris ünnepségek idején (1896 körül) igen foglalkoztatott festő volt, amely bizonyítottan nagy mesterségbeli tudásának és az ezzel párosuló nagy teljesítőképességének volt köszönhető. Kivette részét a 21 kötetes „Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben” c. sorozat illusztrációinak előkészítésében. Freskókat is festett a jászapáti templomban és a volt Ludovika Akadémián, ez utóbbit Pataky Lászlóval együtt.

A legmagasabb kitüntetést A huszárság diadalútja c. (1899) történelmi pannója hozta meg számára, itthon Lotz-díjjal tüntették ki, Franciaországban a francia Becsületrenddel jutalmazták. E kép 1996 óta a Hadtörténelmi Múzeumban látható a Vágó Pál Emlékbizottságnak köszönhetően.

Halála után, 1929-ben rendeztek műveiből kiállítást a Műcsarnokban. Hagyatékával jelenleg a Vágó Pál Emlékbizottság törődik.

Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.

Művei

Életképek

Jár a baba (1881)

Gyík

Szegedi árvíz (1881)

Menekülők (1882)

Olvasó öregasszony (1883)

Jászapáti táj

Húsvéti öntözők

Vonós négyes

Birkózó bikák

Víg társaság (1890)

Történeti kompozíciók

Magyarok Kijev előtt (1896-99)

Magyarok Kijev előtt (népvándorlás kora) (1882) (olaj, vászon 150x250 cm; (MNG)

A magyarok bejövetele avagy a Feszty-körkép (1893-94)

Bem-Petőfi körkép (Nagyszeben bevétele, 1849. március 11.) (1898) (olaj, vászon, 120x15m; jelenleg restaurálás alatt Lengyelországban)

Ferenc József zászlaja alatt huszárroham (1898) (Vázlat, olaj, vászon 2x? m.; magántulajdonban)

A huszárság diadalútja történelmi pannó (1899) (18 m hosszú, 3,5 m magas; a Hadtörténelmi Múzeumban látható 1996 óta)

Szeged szebb lesz mint volt (1902) (olaj, vászon, 7x4 m; a szegedi Móra Ferenc Múzeum dísztermében)

Budavár bevétele 1849-ben (1906) (olaj, vászon 6x3,7 m; MNG tulajdona, letétben a Budavári Önkormányzat dísztermében)

Könyvillusztrációk

Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben. 1-21. köt. Budapest : Révai, 1887-1901.

Díjak [szerkesztés]

A Műcsarnok nagydíja (1887)

Lotz-díj (1899)

Legion d'Honneur (francia Becsületrend) (1900)


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. január 21. Szerkesztette: Kovács Lóránt
Nézettség: 1,248 Kategória: Képzőművészek » Festőművészek
Előző cikk: Vadász Endre Következő cikk: Vágóné dr. Iván Katalin


   







Tetszik  





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: