festő, grafikus
(Budapest, 1896. november 9.–Budapest, 1991. január 19.)
1921-1928 Magyar Képzőművészeti Főiskola: Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor volt a mestere. Olgyai Viktor ösztöndíjas tanársegéde. 1921: Nemes Marcell ösztöndíja; 1922: a Szinyei Társaság elismerő dícsérete; 1926: a Szinyei Társaság kitüntető elismerése a Társaság Tavaszi Szalonján, Nemzeti Szalon. Tagja volt a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének. Tanulmányai előtt a kecskeméti, főiskolás korában nyaranta öt éven át, a miskolci művésztelepen dolgozott. 1922-től szerepeltek művei, elsősorban a Szinyei Társaság és a Műcsarnok kiállításain. Rendszeresen részt vett a Rézkarcoló Művészek Egyesülete külföldi (Hága, Amszterdam, Stockholm, stb.) tárlatain. Rézkarcokat, akvarelleket, fa- és linómetszeteket, impresszionisztikus festményeket alkotott. Műveit oldottság, a valóság romantikus, lírai átírása jellemezte.
Mesterei: Vaszary János, Réti István, Olgyai Viktor.
Válogatott csoportos kiállítások
1925 • A Szinyei Társaság által díjazott művészek kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1926-tól • a Szinyei Társaság Tavaszi Szalonja, Nemzeti Szalon, Budapest
1927 • Magyar táj- és életképkiállítás, Műcsarnok, Budapest
1930 • Árpádházi szentek Modern Egyházművészeti kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1934 • Magyar Képírók Társasága kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1940 • Magyar rézkarcok, Tamás Galéria, Budapest
1940-től • Magyar Művészetért, régi Műcsarnok és Műcsarnok, Budapest
1961 • I. Országos Grafikai Biennálé, Herman Ottó Múzeum, Miskolc.
Művek közgyűjteményekben
British Museum, London • Janus Pannonius Múzeum Modern Képtár, Pécs.
