Gergely Árpád


Gergely Árpád

Gergely Árpád (Bábca, Szilágy megye, 1943. augusztus 4.) festő és grafikus.

 

Az erdélyi Szilágy megye, Bábca nevű falujában született. Édesanyja Nagy Margit varrónő, édesapja Gergely Árpád szobafestő. 1946 óta édesanyja szülőfalujában, a Heves megyei Csányban él és dolgozik. Az általános iskolát is itt végezte el. Tanárai nemigen értékelték a rajz és a festészet iránt mutatott érdeklődését.

13 éves volt, amikor kitört az 1956-os forradalom, és mint az eseményekre kíváncsi gyermek, mindig ott volt, ahol a falun belüli forradalmi események történtek. Ezért később a középiskoláktól minden fórumon eltanácsolták.

Egy év kihagyás után jutott be a gyöngyösi Erkel Ferenc ipariskolába, ahol a kőműves szakmát sajátította el. Az építőiparban eltöltött első években a szakma sajátosságai miatt „ládába" került az ecset és a ceruza. Két éves sorkatonai szolgálatát Verpeléten, Nagyatádon és Nagykanizsán, páncélos alakulatoknál teljesítette, mint harckocsivezető. A katonaévek után egy-két évig kőművesként dolgozott két kisiparosnál is, majd saját lábra állva önálló építőipari vállalkozásba kezdett.

1968-ban megházasodott. Ezután nyílt lehetőség a festészettel komolyabban foglalkozni. Rengeteg olajképet festett. Kezdetben az expresszionizmus jellemezte festészetét, majd a realizmus és a szürrealizmus vált uralkodóvá vásznain. 1977-ben Zamárdiban megismerkedett és jó barátságba került Szobota István festőművésszel, akitől a naturális festészet fortélyait (és ezen belül is az vadon élő állatok festői ábrázolását) sajátította el. 1979-ben egy siófoki barátja, Kollár László közbenjárására az akkori Dél-balatoni Kulturális Központ megrendezte első nagyszabású egyéni kiállítását, amit további, csaknem negyven kiállítása követett idehaza és Németországban.

1980-ban felhagyott a vállalkozói tevékenységgel, és azóta csak a festészettel foglalkozik hivatásszerűen. 1981-ben, másik öt művésszel együtt, megalakította az ETALON csoportot, amelynek bázisa és fő kiállítási helye Budapesten a Vízivárosi Galéria volt. Németországi kiállításait Bertold Heimbürge festőművész és galériatulajdonos segítségével rendezi. Faliképeit idehaza és Németországban, középületekben festette.

Grafikai munkái közül érdemes megemlíteni Csány község, valamint Szántód címer és zászlótervét, melyek a települések hivatalos jelképei lettek.

Legnagyobb vászonra festett munkája A szakadék, Csány község tulajdonába került, a festő ajándékaként.

Tanítványai közül Tóth Attila szürrealista festészete közelít leginkább mestere művészeti felfogásához.

 

Helye a festészetben

Gergely Árpád autodidakta festő. Festészetét két nagy irányzat, a szürrealizmus és a realizmus határozza meg. Portré festészete pedig a naturalizmust talaján áll. Jelenleg is alkot. A valós kiállítások helyett, ma már a sokkal célszerűbb, többekhez eljutó virtuális tárlatokra helyezi a hangsúlyt.


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2012. szeptember 13. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 1,402 Kategória: Képzőművészek » Festőművészek
Előző cikk: Gera Béla Miklós Következő cikk: Gerhes Gábor


   








Megjegyzések

Katona Annamária
csütörtök, 2012. szeptember 13. 15:39
Van ám fantázia a festményeiben, tetszik!




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: