(Budapest, 1930. július 1.–)
1944-50: Iparrajziskola, grafikai szak; 1950-56: Magyar Képzőművészeti Főiskola, alkalmazott grafika, mesterei: Hincz Gyula, Kádár György, Konecsni György, Barcsay Jenő. 1967: Miskolci Grafikai Biennálé, I. díj; 1986: Szocialista Kultúráért. A 60-70-es években a sárospataki, a zsennyei, a mártélyi és a nagymarosi művésztelepeken dolgozott. 1977-97 között a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított. Rajzművészete a klasszikus és expresszív emberábrázolási hagyományok összekapcsolására épül és a magyar művészet Szalay-Kondor-vonulatába illeszkedik. Antik előképek alapján eszményített figurái finom vonalhálóval utalnak differenciált lelki tényezőkre. Rajzainak szürreális formaáttűnései kubiztikusan szelvényezett analízisek. A formahangsúlyokat függőleges irányú tónuselemzésekkel gazdagítja. Plakáttervezéssel is foglalkozik.
Mesterei: Hincz Gyula, Kádár György, Konecsni György, Barcsay Jenő.
Egyéni kiállítások
1967 • Dürer Terem
Válogatott csoportos kiállítások
1968 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1978 • Magyar Grafika, NMG, továbbá a 60-70-es évek során magyar és nemzetközi kiállítások sora.
Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár.
