Nyíregyházán születtem, majd Budapestre költöztünk a XV. kerületbe, ahol a Czabán Samu rajztagozatos Általános Iskolába járva tanultam meg a rajzolás és a festés alapjait. 12 éves koromtól lettem a Baló Gábor által vezetett Csebi Pogány István művészkör tagja.
Az általános iskola elvégzése után felvételt nyertem a Budapesti Török Pál Képzőművészeti Szakközépiskolába, festő szakra. Tanárom Mayer Berta festőművész volt, rajztanárom Kis Zoltán. A középiskola évei alatt rajzversenyeken többször értem el I. és II. helyezést, míg 2004. évben a Képző és Iparművészeti Középiskolások Országos Rajzversenyén I. helyezett lettem.
2004 évben felvételt nyertem a Budapesti Képzőművészeti Egyetem festő-restaurátor szakára.
Itt tanulmányaim során lehetőséget kaptam arra, hogy a restauráljam az ismeretlen festő által készített Bűnbánó Magdolnát a székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény részére, és a Szentendréről származó novemberi ikont.
A legsokrétűbb feladat melyet kaptam, egy aquincumi múmia-sír feltárása során előkerült több mint 1600 éves fára festett férfiportré restaurálása, mely szakdolgozatom témája is lett.
2006 óta Szabados Istvánné segítségével ismerkedtem meg a címerek festésével. Az Ősi Magyar Címerekért Alapítvány tagjaként a művésznővel közösen felkutattuk és megfestettük a régi címereket, melyekből Golopon állandó kiállítást készítettünk.
Gyermekkoromat gyakran töltöttem Tokajban és Tarcalon, ahol a zempléni táj szépségei korán belém ivódtak. Festményeim többségén ennek a gyönyörű tájnak a különleges adottsága jelenik meg. Ezenkívül más tájak szépségei is megfognak, főleg az évszakok változásai, színei, fényei, ezeket szeretném megragadni és megfesteni magam és a nézők örömére. Tájképeimen különösen a fény-árnyék hangulatteremtő, pillanatonként változó formáját szeretném visszaadni. Legjobban a folyók, tavak, és a patakok vizének anyagszerűsége, csillogása, a vízfelületen látható képi világ változása, szépsége inspirál alkotásra.
