Magyar hírességek - Képzőművészek - Szobrászművészek

   

Adorjáni Endre
Érettségizik a marosvásárhelyi művészeti középiskolában, tanára Hunyadi László szobrászművész. Államvizsgázik a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, Vetró Artúr csoportjában 1973-ban.   1973-1976 között a Gyergyó-Ditrói Líceumban tanít. 1976-1989 között Csíkszeredán él és tanít a 2. sz. Ipari Líceumban, a Matematika-Fizika Líceumban, és 10. sz.
Albert Ádám
  1975, Veszprém    Albert Ádám a jelentés analitikus mérnöke.
Albert Ildikó
  (Hódmezővásárhely, 1953. április 13.–) 1972-76 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója; ahol mestere Szabó Iván. 1981-ben megkapja az Alföldi Tárlaton a Békés Megye Tanácsának nívódíját, 1988-ban a Dante Biennálén aranyéremmel jutalmazzák, 1993-ban pedig a Vásárhelyi Őszi Tárlaton különdíjat kap.
Alexy Károly
  (1823, Poprád - 1880, Budapest)   Szobrász. A bécsi akadémián tanult. 1841-től kis bronzokat készített (Faust és Margaréta, Egmond és Klára stb.). 1844-ben kezdte el híres hadvezér sorozatát. Mátyást ábrázoló szobortervének nem volt sikere. 1845-ben a pesti Hermina-kápolna szobrászati munkálataiban vett részt.
Almási Gábor
szobrász (Tótfalu, 1911. június 13.–Szabadka [Subotica,YU], 1994. november 27.)   1928-ban Zentán Weiner Lipót bútorgyárában műbútor-asztalosságot és fafaragást tanult. 1932-ben Szabadkán telepedett le, Oláh Sándorhoz járt rajzórákra. Bútorterveit albumban adta ki (1935, 1937).
Almer Zsuzsa
belsőépítész, szobrász (Mátészalka, 1948. március 27.–)   1966-70: Péchy Mihály Felsőfokú Építőipari Technikum; 1974-76: Magyar Iparművészeti Főiskola építész-tervezőművész; 1994-96 között Budapesti Műszaki Egyetem műemléki szakmérnöki képesítést szerzett. 1994: Eredeti ideák a bútortervezésben c. pályázat II. díja (Tücsök fotel); 1995: A jövő bútorai c. pályázat I.
 
  (1909, Budapest - 1982, Budapest)   Szobrász. A Képzőművészeti Főiskolán 1928-37 között Szentgyörgyi István növendéke volt. 1931. óta kiállító művész. Korai szobrait a klasszicizáló "Római iskola" stílusa jellemezte. 1934-35-ben római ösztöndíjas, portréival, vallásos kompozícióival több olasz kiállításon szerepelt.
Árkay Aladár
(Temesvár, 1868. február 1. – Budapest, 1932. február 2.) magyar műépítész, iparművész, festő; Árkay Sándor műlakatos fia, Árkay Bertalan építész apja. Árkay Aladár Árkay Sándor kiváló műlakatos iparművésznek a fia. A család 1869-ben költözött Pest-Budára, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett.
Árkay Bertalan
Árkay Bertalan (Budapest, 1901. április 11. – Budapest, 1971. november 23.) építész, festőművész, a modern magyar építészet egyik úttörője. Árkay Bertalan apja Árkay Aladár (1868 - 1932) építész, iparművész, festő volt. Építészeti felfogása az eklektikus kezdetektől, a szecesszión keresztül eljut a modern - avantgárd - irányzatokig.
Bakó László
A MŰVÉSZET FILOZÓFIA, A MŰ A DISSZERTÁCIÓJA 1949. január 28-án születtem Bátán. Kisgyermekkori élményeim Nagymányokhoz kötődnek. Iskoláimat Szekszárdon kezdtem, ahol szüleim is születtek és tanultak. A Garay János Gimnázium matematika-fizika tagozatán érettségiztem. A kőfaragásban a legtöbbet a Süttőn tanultak jelentik nekem. 1980-tól Várdomb a világ közepe számomra.

103 cikk | 1 / 11 oldal