Magyar hírességek - Képzőművészek - Szobrászművészek

   

Albert Ádám
  1975, Veszprém    Albert Ádám a jelentés analitikus mérnöke.
Albert Ildikó
  (Hódmezővásárhely, 1953. április 13.–) 1972-76 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója; ahol mestere Szabó Iván. 1981-ben megkapja az Alföldi Tárlaton a Békés Megye Tanácsának nívódíját, 1988-ban a Dante Biennálén aranyéremmel jutalmazzák, 1993-ban pedig a Vásárhelyi Őszi Tárlaton különdíjat kap.
Alexy Károly
  (1823, Poprád - 1880, Budapest)   Szobrász. A bécsi akadémián tanult. 1841-től kis bronzokat készített (Faust és Margaréta, Egmond és Klára stb.). 1844-ben kezdte el híres hadvezér sorozatát. Mátyást ábrázoló szobortervének nem volt sikere. 1845-ben a pesti Hermina-kápolna szobrászati munkálataiban vett részt.
Almási Gábor
szobrász (Tótfalu, 1911. június 13.–Szabadka [Subotica,YU], 1994. november 27.)   1928-ban Zentán Weiner Lipót bútorgyárában műbútor-asztalosságot és fafaragást tanult. 1932-ben Szabadkán telepedett le, Oláh Sándorhoz járt rajzórákra. Bútorterveit albumban adta ki (1935, 1937).
Almer Zsuzsa
belsőépítész, szobrász (Mátészalka, 1948. március 27.–)   1966-70: Péchy Mihály Felsőfokú Építőipari Technikum; 1974-76: Magyar Iparművészeti Főiskola építész-tervezőművész; 1994-96 között Budapesti Műszaki Egyetem műemléki szakmérnöki képesítést szerzett. 1994: Eredeti ideák a bútortervezésben c. pályázat II. díja (Tücsök fotel); 1995: A jövő bútorai c. pályázat I.
 
  (1909, Budapest - 1982, Budapest)   Szobrász. A Képzőművészeti Főiskolán 1928-37 között Szentgyörgyi István növendéke volt. 1931. óta kiállító művész. Korai szobrait a klasszicizáló "Római iskola" stílusa jellemezte. 1934-35-ben római ösztöndíjas, portréival, vallásos kompozícióival több olasz kiállításon szerepelt.
Árkay Aladár
(Temesvár, 1868. február 1. – Budapest, 1932. február 2.) magyar műépítész, iparművész, festő; Árkay Sándor műlakatos fia, Árkay Bertalan építész apja. Árkay Aladár Árkay Sándor kiváló műlakatos iparművésznek a fia. A család 1869-ben költözött Pest-Budára, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett.
Árkay Bertalan
Árkay Bertalan (Budapest, 1901. április 11. – Budapest, 1971. november 23.) építész, festőművész, a modern magyar építészet egyik úttörője. Árkay Bertalan apja Árkay Aladár (1868 - 1932) építész, iparművész, festő volt. Építészeti felfogása az eklektikus kezdetektől, a szecesszión keresztül eljut a modern - avantgárd - irányzatokig.
 
(1712 körül, ? - 1779, Óbuda)   Szobrász, építési felügyelő és udvarmester Óbudán, a Zichyek szolgálatában. 1740-ben már mint képzett, sokoldalú művész jelenik meg az uradalomban; ennél korábbi említés azonban még nem került elő Bebóról, akinek olasz származása is csak feltételezés.
Beck András
(1911, Alsógöd - 1985, Párizs)   Szobrász, Kossuth-díjas (1949), Munkácsy-díjas (1950). Beck Ö. Fülöp szobrászművész fia. Kezdetben édesapja mellett végzett művészeti tanulmányokat, majd három évig a Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Strobl Zsigmond növendéke volt. Ezt követően tanulmányúton járt Németországban. Korai műveivel a Tamás Galéria kiállításain szerepelt.

99 cikk | 1 / 10 oldal