Magyar hírességek - Képzőművészek - Szobrászművészek

   

 
  (1872, Brünn - 1929, Budapest)   Pongrácz (Popper) B. Szigfrid, szobrász. 1890 - 1896 között Bécsben Hellmer és Zumbusch tanítványa volt. Az aradi és debreceni Kossuth-szobrot Margó Edével közösen készítette. Épületdíszítő szobrok mellett síremlékeket és önálló kompozíciókat is mintázott. Az MNG hat szobrát őrzi (Chopin, Elégia, Salome stb.).  
 
  (1887, Kassa - 1977, Budapest)   Szobrász, érem- és plakettművész. Az Iparművészeti Iskolán tanult 1902-1905 között, majd Telcs Ede műtermében ismerkedett meg az új francia éremstílussal, valamint Adolf von Hildebrand munkásságával, akivel személyes kapcsolatba került.
Róna József
  (1861, Lovasberény - 1939, Budapest)   Szobrász. Asztalosinas volt, majd egy szobrászműteremben segédkezett. 1879-ben ösztöndíjjal Bécsbe ment és 1882-től három évet Zumbusch mesteriskoláján töltött. 1885-ben Berlinben első nagyszabású szobrával római ösztöndíjat nyert.
 
  (1881, Budapest - 1970, Budapest)   Szobrász. Előbb Unger Mór díszítőműhelyében dolgozott, majd a Főleg-féle kerámiagyárban vállalt munkát, esténként a fővárosi iparrajziskolában tanult. 1899-1903 között végzett az Iparművészeti Iskolán Mátrai Lajos növendékeként.
 
  (1883, Szilágykövesd - 1914, Uzsok)   Szobrász. Az Iparművészeti Iskolán Mátrai Lajos, majd 1905-tõl Münchenben Balthasar Schmitt növendéke volt. 1907-ben szerepelt a Kunstvereinben. 1908-ban jött haza és Telcs Ede műtermében dolgozott. 1909-ben a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán Női akt című szobrával díjat nyert. 1911-ben Olaszországban járt tanulmányúton.
 
1949 és 1954 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mesterei Kisfaludi Strobl Zsigmond, Szabó Iván és Beck András voltak. Eleinte figurális szobrokat készített, majd az 1960-as évektől a lemezplasztikákkal is megpróbálkozott, az 1970-es évektől pedig egyre inkább használta műveiben a plexit.
 
  (1854, Pest - 1919, Budapest)   Szobrász. Tanulmányait Budapesten, Bécsben és Münchenben végezte. 1886-ban Budapesten telepedett le. Főleg zsáner- és épületdíszítő szobrai ismertek. A volt Kúria (ma Magyar Néprajzi Múzeum) oromzatán álló Triga, a Rákóczi téren levõ Halászó gyerekek, a Millenniumi emlékmű I. István és II.
Sidló Ferenc
  (1882, Budapest - 1954, Budapest)   Szobrász. Az Iparművészeti Iskolában, Stróbl Alajos mesteriskolájában, majd Bécsben és Münchenben tanult. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában járt. Hazatérve Gödöllőn telepedett le, ahol Körösfői Kriesch Aladárral volt kapcsolatban.
 
  (1874, Budapest - 1955, Érd)   Szobrász, festő, grafikus. Bécsben, majd Münchenben H. Zügelnél tanult. Síkokba tömörített, összefoglaló előadásmód jellemzi főleg majmokat ábrázoló állatszobrait. 1907-ben Mama és fia címû bronzkompozíciójára a Műcsarnok aranyérmét kapta. 1930 után csak festészettel foglalkozott.
 
(?-1919) A kevéssé ismert szobrászművész alkotásai a kubizmus és az expresszionizmus stílusjegyeit mutatják.

119 cikk | 10 / 12 oldal