Magyar hírességek - Képzőművészek - Szobrászművészek

   

 
  (1885, Kolozsvár - 1972, Szentendre)   Fadrusz János szobrászművésznél kezdte a mesterség elsajátítását , majd 1903-tól az Iparművészeti Iskolában Mátrai Lajosnak, 1908-tól a Képzőművészeti Főiskolán Radnai Bélának volt növendéke. 1920-tól haláláig Szentendrén élt, és hosszabb ideig rajztanárként is működött.
 
  (1878, Nagyberezna - 1914, Budapest)   Szobrász. Az Iparművészeti Iskola elvégzése után Zala György és Rónai József műtermében dolgozott, majd Olaszországban, Münchenben és Párizsban képezte tovább magát. Először 1902-ben szerepelt a Műcsarnok kiállításán. Néhány emlékművet, épületdíszítő szobrokat (pl.
 
(1881, Bégaszentgyörgy - 1938, Budapest)  Szobrász. Kőfaragóként dolgozott Zürichben, majd a budapesti Iparművészeti Iskolában, később pedig a brüsszeli akadémián van der Stappennél képezte magát 1905-10 között. Ott mintázta első sikert hozó Panasz című művét és a Kígyóbűvölőt. Hazatérése után számos portrét készített.
Telcs Ede
  (1872, Baja - 1948, Budapest)   Szobrász. Bécsben végezte tanulmányait K. Zumbusch mellett. Kezdetben jellegzetes magyar típusokat bemutató életképekkel szerepelt kiállításokon, majd architektonikus műveket, díszítőszobrokat mintázott (Zeneakadémia) és síremlékeket (Munkácsy, Barabás) készített.
Varga Géza
Székelyföldön, Szovátán születtem, 1943-ban. Ez egész gyermekkoromon éreztette hatását, ami a természet végtelen szeretetében és későbbi pályaválasztásomban nyilvánult meg. Sopronban végeztem középiskoláimat, és erdészként helyezekedtem el Putnokon, 1963-ban. Bár mindig vonzódtam a képzőművészetekhez, az önbizalom hiánya megakadályozott abban, hogy magam is próbálkozzam alkotással.
Vedres Márk
(1870, Ungvár - 1961, Budapest) Szobrász, Kossuth-díjas (1948 1960), kiváló mûvész (1958). Münchenben Hollósy Simon, Párizsban Auguste Rodin növendéke. Korai mûvei az impresszionizmushoz kapcsolódnak (Kain). 1902-ben Firenzébe utazott, ahol A. Hildebrand köréhez csatlakozott (Táncosnő, Első emberpár).
 
(1907-1941) Szobrász. Apja Végh Gula művészeti író, 1934-től az Iparművészeti Múzeum főigazgatója. Budapesten, majd Rómában tanult. 1930-ban Budapesten a Szent Imre kiállításon dícsérõ elismerést nyert. 1933-ban Rómában volt gyűjteményes kiállítása.
 
  (működött Nagyszombatban 1637-1655 között)   Fafaragó szobrász a Felvidéken. Működését a nagyszombati (Trnava) jezsuita templom számára végzett munkáinak kifizetései dokumentálják, melyekben mint "helyi mester" szerepel.
Vilt Tibor
  (1905, Budapest - 1983, Budapest)   Szobrász, Munkácsy-(1965) és Kossuth-díjas (1980), érdemes (1970) és kiváló művész (1978). Felesége Schaár Erzsébet. 1922-1926 között az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1926-ban mintázta meg első jelentős alkotását, önarcképét.
 
Az 1757-től budai polgár Weber József Lénárd minden bizonnyal sziléziai származású, a schweidnitzi Weber-szobrászdinasztia sarja. A család frankföldi eredetű, első ismert szobrász tagja Johann Balthasar.

102 cikk | 10 / 11 oldal