(Temesvár, 1868. február 1. – Budapest, 1932. február 2.) magyar műépítész, iparművész, festő; Árkay Sándor műlakatos fia, Árkay Bertalan építész apja.
Árkay Aladár Árkay Sándor kiváló műlakatos iparművésznek a fia. A család 1869-ben költözött Pest-Budára, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett.
Árkay Bertalan (Budapest, 1901. április 11. – Budapest, 1971. november 23.) építész, festőművész, a modern magyar építészet egyik úttörője.
Árkay Bertalan apja Árkay Aladár (1868 - 1932) építész, iparművész, festő volt. Építészeti felfogása az eklektikus kezdetektől, a szecesszión keresztül eljut a modern - avantgárd - irányzatokig.
A MŰVÉSZET FILOZÓFIA, A MŰ A DISSZERTÁCIÓJA
1949. január 28-án születtem Bátán. Kisgyermekkori élményeim Nagymányokhoz kötődnek. Iskoláimat Szekszárdon kezdtem, ahol szüleim is születtek és tanultak. A Garay János Gimnázium matematika-fizika tagozatán érettségiztem.
A kőfaragásban a legtöbbet a Süttőn tanultak jelentik nekem. 1980-tól Várdomb a világ közepe számomra.
1955-ben születtem Budapesten. A családunkban soha senkinek nem volt kapcsolata a művészetekkel. Engem minden érdekelt, mindenfélét kipróbáltam. Furnérlemezből kivágott rajzfilmfigurákat festettem, monotíp nyomatokat készítettem, rajzszakkörökre jártam. Már akkor is a portrérajzolás fogott meg a legjobban, de mivel nem volt nagy sikerélményem, abbahagytam.
(1712 körül, ? - 1779, Óbuda)
Szobrász, építési felügyelő és udvarmester Óbudán, a Zichyek szolgálatában. 1740-ben már mint képzett, sokoldalú művész jelenik meg az uradalomban; ennél korábbi említés azonban még nem került elő Bebóról, akinek olasz származása is csak feltételezés.
(1911, Alsógöd - 1985, Párizs)
Szobrász, Kossuth-díjas (1949), Munkácsy-díjas (1950). Beck Ö. Fülöp szobrászművész fia. Kezdetben édesapja mellett végzett művészeti tanulmányokat, majd három évig a Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Strobl Zsigmond növendéke volt. Ezt követően tanulmányúton járt Németországban. Korai műveivel a Tamás Galéria kiállításain szerepelt.
(1873, Pápa - 1945, Budapest)
Szobrász. A modern magyar szobrászat és éremművészet egyik úttörője. 1888-tól 1893-ig a budapesti Iparművészeti Iskola ötvösszakán tanult, majd néhány hónapra Bécsbe utazott. 1894-ben ösztöndíjjal Párizsba került, majd 1895-ben az "École des Beaux-Arts"-on Ponscarme növendéke volt.
1931. március 23-án született az erdélyi Dicsőszentmártonban.
A művész önmagáról írta a következőket: „Erdélyben születtem. Ott rakták meg tarisznyámat tervekkel és az emlékezés parancsolatával, hogy legalább indulatokban éljen tovább az elhagyott bölcső melege, a feledésbe merülő kultúrák képe.
(1874, Feled - 1922, Budapest)
Szobrász. Az iparrajziskolában tanult. 1890-ben Konstantinápolyban egy bankpalota frízeit készítette. Bécsben Friedl és Hehrer mellett dolgozott, majd Münchenben és Párizsban folytatta tanulmányait.
(1879, Budapest - 1963, Budapest)
Szobrász. A budapesti Iparművészeti Iskolában Mátrai László növendéke volt, majd Párizsban folytatta tanulmányait. Német- és franciaországi tanulmányutak után, 1904-tõl Budapesten élt és dolgozott. Pályadíjnyertes Kossuth-szobrát 1911-ben Nyíregyházán állították fel. 1915-tõl rajztanárként működött.
