Stróbl Alajos


Stróbl Alajos

(1856, Liptóújvár - 1926, Budapest)

 

Szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. Szobrászatát érzékeny realisztikus mintázás jellemezte. Bécsben K. Zumbuschnál tanult 1876-80 között. Már egész fiatalon feltűnt Perseus (1882) című szobrával.

Az újonnan épült Operaház épületére két homlokzati szobrot és bejáratnál két ülőszobrot (Erkel, Liszt) mintázott. Ettől kezdve a kor legkedveltebb emlékműszobrásza volt. 1893-ban mintázta Arany János emlékszobrát (a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében). 1904-ben mintázta a Várban felállított Mátyás-kutat. 1906-ban a budapesti Halászbástyán lévő Szent István lovas szobrot. 1906-ban állították fel az Erzsébet téren a Rókus Kórház Semmelweis-emlékművét (Magyar Államvasút pályaudvar építésekor a Rókus Kórház elé helyezték). Az említettek mellett művei közül Budapest közterein áll még Jókai szobra (1921), Olvasó lányok (1921) című kompozíciója, Károlyi Sándor emlékműve, Eötvös József, Arany János mellszobra stb. Gerster Kálmánnal közösen készítette a Kossuth-mauzóleum szobordíszét (1907) és az Erzsébet-emlékművet. Nagykőrösön van Arany Jánost ábrázoló szobra (1910), Szegeden Széchenyi-emlékműve (1914). Az angliai Stanstedben áll hadiemléke, amelyet eredetileg Lotz Károly apoteózisaként mintázott.

A 19. századi jellegzetes emlékműstílusban fogant művei mellett számos impresszionisztikus, friss formázású portrét készített (Fiatalkori önportré 1878, Fiatal nő 1916-18, Szinyei Merse 1918-19 stb.). Számos külföldi és magyar kitüntetést kapott. Egyik fő művét, az 1900-as keletű Anyánk című szobrát a párizsi világkiállításon nagydíjjal jutalmazták. Évtizedeken át a Képzőművészeti Főiskola tanára, pedagógiai tevékenységének a hatása úgyszólván felmérhetetlen.

 


Szerkesztés dátuma: kedd, 2012. július 3.
Nézettség: 1,532 Kategória: Képzőművészek » Szobrászművészek
Előző cikk: Speth Ferenc Következő cikk: Stuhlhoff Sebestyén


   







Tetszik  





Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: