Magyar hírességek - Képzőművészek - Szobrászművészek

   

Farkas Ádám
A szobrászat káoszteremtés a rendben és rendteremtés a káoszban. A szobrászat programozott kudarc, mert mindig van nézet, ami jobb is lehetne. A szobrászat folyamatos szerelem, érzelmi, érzéki viszony az anyagokkal. A szobrászat a változás kifaragása az időből, végtelenített végesség. A szobrászat a formák filozófiája, irodalma, festészete és zenéje.
Farkas Pál
Szülei: Farkas Ferenc és Kovács Erzsébet. A szegedi Tömörkény István Gimnáziumban érettségizett, 1965-ben. Főiskolai tanulmányait is szülővárosában, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végezte, 1967–1971 között, ifjúkori mestere Tápai Antal. 1971–1973 között Szekszárdon általános iskolai tanár volt. 1973–1975 között középiskolai pedagógusként dolgozott.
 
  (1885, Budapest - 1918, Budapest)   Szobrász és iparművész. Beck Ö. Fülöp öccse. Fémdomborító- és cizellőr tanonc volt, majd az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamán előbb mintázást, majd ötvösséget tanult. Műveivel az 1906-i milánói nemzetközi kiállításon aranyérmet nyert.
Ferenczy István
  (1792, Rimaszombat - 1856, Rimaszombat)   Szobrász, a Magyar Tudományos Akadémia I. tagja (1832). Lakatossegédként szabadult föl apja műhelyében, s vándorútja során Bécsben az akadémia rézmetsző osztályára iratkozott be, ahol Solon című érmével díjat nyert.
 
  (1897, Budapest - 1954, Budapest)   Szobrász, grafikus. A budapesti tudományegyetemen folytatott filozófiai és művészettörténeti tanulmányok után Kisfaludi Strobl Zsigmond magántanítványa volt. 1927-28-ban a párizsi akadémián Sicard-nál, majd Bourdelle-nél tanult.
Franz Xaver Messerschmidt
(1736, Wiesensteig - 1783, Pozsony)   Osztrák szobrász, szülőföldje Németország délnyugati részén, a Sváb Alpokban fekszik. Münchenben nőtt fel nagybátyjánál, a szobrász Johann Baptist Straubnál, aki első tanára is volt. Ezt követőleg két évet töltött Grazban, anyjának egy másik fivére, Philipp Jakob Straub szobrászműhelyében.
Freund Antal
Néhány éve kezdett szobrászattal foglalkozni. Az autodidakta művész első szobrát Édesapjáról készítette mészkőből. Néhány kisebb munka után Szatmári Juhos László szobrászművész műhelyében készítette el első bronzszobrát. Ez a szobor 1995-ben a Babits Mihály Művelődési Központban rendezett gyűjteményes amatőr kiállítás pályadíját nyerte el.
 
1955. január 31-én született Szekszárdon. 1981-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola (ma Magyar Iparművészeti Egyetem) kerámia szakán Gorka díjjal. Mestere Csekovszky Árpád volt. 1988-1996 a MIF Mesteriskolájában, 1997-től MIE kerámia szakán tanít. 1987-től a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán főiskolai tanár, 1998-tól főigazgató helyettes.
Gádor István
  (1891, Kóka - 1984, Budapest)   Keramikus, Kossuth-díjas (1955, 1975), érdemes (1962) és kiváló művész (1967). Az Iparművészeti Iskolában - ahol szobrászatot tanult - 1911-ben fejezte be tanulmányait. Loránfi Antal, Simay Imre és Maróti Géza voltak a mesterei. Egy bécsi kiállítás láttán kezdett el kerámiával foglalkozni.
 
  (1878, Budapest - 1944, Budapest)   Szobrász. Az Iparművészeti Főiskolán majd Münchenben és Párizsban tanult. Első megbízása a zalatnai Lukács Béla-szobor volt 1903-ban. 1906-ban Hajléktalanok című realisztikus szoborcsoportjával Rudics-ösztöndíjat nyert. Kossuth Lajos szobrát 1911-ben Sátoraljaújhelyen, Deák Ferencét 1912-ben Miskolcon állították fel.

119 cikk | 5 / 12 oldal