Magyar hírességek - Képzőművészek - Szobrászművészek

   

Georg Raphael Donner
  (1693, Eálingen - 1741, Bécs) Osztrák szobrász. Egy Prenner nevű bécsi ötvösnél, majd a velencei származású, Bécsben és Heiligenkreuzban élő szobrásznál, Giovanni Giulianinál tanult.
 
(1440, Trau - 1510, Trau)   Dalmáciai szobrász, Olaszországban és Magyarországon működött. Valószínűleg kőművesnek tanult Trauban egy helyi műhelyben. Amikor az 1460-as években Rómába ment, már érett stílussal rendelkezett. Rómában valószínűleg együtt dolgozott Paolo Romanoval. Korai munkái között szerepelt a Palazzo Venezia kapuja, amelyet a későbbi II.
 
  (működött 1741-1759 között)   Szobrász, Donner tanítványa és követője Pozsonyban. Ő készítette a pozsonyi Klarissza templom teljes külső és belső dekorációját, valamint a győri és pozsonyi jezsuita templom grandiózus szószékeit, továbbá nevéhez fűződik a tatai kapucinus templom tabernákulumának a tervezése is.  
Goldmann György
  (1904, Vecsés - 1945, Dachau)   Szobrász. 1924-tõl 1929-ig a Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Strobl Zsigmond növendéke volt, majd Párizsban tanult. Munkás című szobra (1929) volt az első kifejezője a munkásmozgalommal való találkozásnak. Tevékenyen részt vett az illegális kommunista mozgalomban, amelynek 1932-ben tagja lett.
 
(1865, Alsóhangony - 1917, Budapest)   Szobrász. A budapesti iparművészeti iskolában Stróbl Alajos mellett tanult.
 
  (18. sz. első fele)   Hörger Antal osztrák származású szobrász, aki részt vett a pesti Belvárosi templom díszítési munkáiban az 1720-as években.  
 
(1777, Pozsony - 1832, Pest)   Szobrász. Előbb apja, Huber Ferenc szobrász műhelyében, majd Bécsben F. Reindl szobrásznál tanult 1794-ig. 1795-ben vándorutat tett, de 1796-ban visszatért Bécsbe, ahol különböző műhelyekben dolgozott. 1800-ban beiratkozott az akadémiára.
Huszár Adolf
  (1843, Szentjakabfalva - 1885, Budapest)   Szobrász. Vasöntő volt, majd a bécsi akadémián tanult. 1871-ben Pesten telepedett le, s a kiegyezés utáni korszak legkeresettebb szobrásza lett. 1873-ban az Eötvös József-szoborpályázaton az Ő tervét fogadták el kivitelre. Izsó Miklós halála után befejezte a szegedi Dugonics- és a budapesti Petőfi-szobrot.
 
(1899, Nagyercse - 1985, Budapest)   Szobrász, Munkácsy-díjas (1973). A brassói Állami Faipari Szakiskolában asztalosságot, fa- és kőfaragást, valamint gipszöntést tanult. Ezután Kolozsvárott Szeszák Ferenc szobrász volt a mestere. Az ő révén ismerkedett meg Stróbl Alajossal, akinek egy ideig növendéke volt. Az I.
 
  (1868, Kolozsvár - 1946, Budapest)   Szobrász. Vastagh György (1834-1922) fia. Münchenben tanult, ahonnan hazatérve nagy sikereket ért el jól megfigyelt állatszobraival és életképcsoportjaival (Csikós szobra a budai Várban stb.) Később díszítőszobrászattal is foglalkozott.

119 cikk | 6 / 12 oldal