Magyar hírességek - Képzőművészek - Szobrászművészek

   

 
  (1836-1875)   Szobrász, a klasszicizmus késői képviselője. Tanulmányait Rómában végezte, művészi eszményeit Itáliából hozta haza. Itthon megtelepedve főleg portrékat mintázott. Legismertebbek művész- és műbarátportréi: Engel József, Lotz Károly, Madarász Viktor, Ormos Zsigmond. "Liszt Ferenc" büsztje ugyancsak ebbe a sorba tartozik.
Ligeti Miklós
  (1871, Pest - 1944, Budapest)   Szobrász. Budapesten Stróbl Alajosnál és Bécsben tanult. Emlékműveket és portrékat készített. Fő műve az 1903-ban készült budapesti Anonymus-szobor, budapesti szobrai még a Béke-kút, Déryné s az 1937-ben felállított Lovastüzér emlékmű. Az utóbbi két szobor a II.
 
  (1884, Szepesváralja - 1941, Budapest)   Szobrász. Az Iparművészeti Iskolában, majd Münchenben és Brüsszelben végezte tanulmányait. Hazatérve az Iparművészeti Iskola szobrásztanára lett. Főleg portrékat és kecses női aktokat mintázott. A Magyar Nemzeti Galéria kilenc szobrát őrzi (Pólya Tiborné, Zsuzsanna, Táncosnő stb.).  
 
(1804, Campea di Miane - 1880, Cison di Valmarino)   Olasz szobrász. 1833-ban Pyrker László egri érsek Magyarországra hívta és elkészíttette vele az egri Székesegyház gazdag szobrászi díszét. Az attikaalakokon, valamint a feljáró mellett elhelyezett monumentális szobrokon kívül a templombelső 28 falmezejét tölti ki Krisztus életéből vett jelenetekkel.
 
(1875, Barsvörösvár - 1941, Budapest)   Szobrász, építész és iparművész. Pályafutását inasként kezdte, később magánúton, saját erejéből képezte tovább magát Budapesten és Bécsben. Sokoldalú művészként, főképp monumentális szoborkompozícióival tűnt ki (Ráth György síremlék, Kacsás kút stb.
Marschal Antal
  (1740, Stomfa - 1794, Pozsony)   Pozsonyi szobrász. 1778-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémiát látogatta, majd Pozsonyban telepedett le. Kevés műve maradt fenn, amelyekkel a II. József kori felvilágosult műveltség antik-kultuszát hirdeti, és a Bécsből Magyarországra terjedő klasszicista szobrászati stílust képviseli.  
 
  (1819, Lőcse - 1877, Budapest) Szobrász. Bécsben tanult, majd németországi, párizsi, itáliai tanulmányút után 1847-ben Pesten telepedett le. Legismertebb műve a Lánchíd számára készült négy oroszlán (1852). Dolgozott a kassai székesegyház, a fóti templom, a debreceni Csokonai Színház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Vigadó, a Rudasfürdő stb.
Medgyessy Ferenc
  (1881, Debrecen - 1958, Budapest)   Szobrász, Kossuth-díjas (1948, 1957), kiváló művész (1955). Orvosdoktori oklevelének megszerzése után 1905-07 között Párizsban festeni és mintázni tanult. Kezdetben Maillol plasztikája ragadta meg, később a Hildebrand-féle modern szobrászati elveket is magáévá tette.
Mészáros László
(1905, Budapest - 1945, Szovjetúnió)   Szobrász. Sokgyermekes munkáscsaládból származott. Ötvösinasként kezdte pályáját, majd felszabadulása után három évig Mátrai Lajos és Simay Imre növendéke volt az Iparművészeti Iskolán. 1928-ban szerepelt először a Nemzeti Szalonban egy férfifej-tanulmánnyal. 1935-ig sok kiállítás résztvevője.
 
  (1883, Budapest - 1968, Budapest)   Szobrász, építész és éremművész. A Mintarajziskolában, majd Berlinben és Brüsszelben (P. Ch. van der Stappennél) tanult. 1906-tól szerepel kiállításokon. 1911-19 között a műegyetemen szobrászatot tanított. Ezekben az években Budapesten és Gödöllőn dolgozott.

102 cikk | 7 / 11 oldal