(1902, Győr - 1977, Budapest)
Hazai és külföldi iskolákban folytatott tanulmányok során készült fel Kovács Margit keramikusi tevékenységére. 1924-26 között Jaschik Álmos magániskolájában grafikát, az Iparművészeti Iskolában pedig porcelánfestést tanult. 1926-28 között Bécsben Herta Bücher kerámiaműhelyében sajátította el a keramikusi mesterség alapjait.
(1876, Bécs - 1956, Budapest)
Szobrász és iparművész. Festőnek készült Bécsben és Münchenben, majd 1900-02 között Párizsban, 1902-tõl 1914-ig Firenzében tanult. Budapesten többek között a Kossuth-mauzóleum pályázatán vett részt Márkus Géza építésszel együtt. Az 1910-es években több kiállítása volt Párizsban.
(1836-1875)
Szobrász, a klasszicizmus késői képviselője. Tanulmányait Rómában végezte, művészi eszményeit Itáliából hozta haza. Itthon megtelepedve főleg portrékat mintázott. Legismertebbek művész- és műbarátportréi: Engel József, Lotz Károly, Madarász Viktor, Ormos Zsigmond. "Liszt Ferenc" büsztje ugyancsak ebbe a sorba tartozik.
(1871, Pest - 1944, Budapest)
Szobrász. Budapesten Stróbl Alajosnál és Bécsben tanult. Emlékműveket és portrékat készített. Fő műve az 1903-ban készült budapesti Anonymus-szobor, budapesti szobrai még a Béke-kút, Déryné s az 1937-ben felállított Lovastüzér emlékmű. Az utóbbi két szobor a II.
(1884, Szepesváralja - 1941, Budapest)
Szobrász. Az Iparművészeti Iskolában, majd Münchenben és Brüsszelben végezte tanulmányait. Hazatérve az Iparművészeti Iskola szobrásztanára lett. Főleg portrékat és kecses női aktokat mintázott. A Magyar Nemzeti Galéria kilenc szobrát őrzi (Pólya Tiborné, Zsuzsanna, Táncosnő stb.).
(1804, Campea di Miane - 1880, Cison di Valmarino)
Olasz szobrász. 1833-ban Pyrker László egri érsek Magyarországra hívta és elkészíttette vele az egri Székesegyház gazdag szobrászi díszét. Az attikaalakokon, valamint a feljáró mellett elhelyezett monumentális szobrokon kívül a templombelső 28 falmezejét tölti ki Krisztus életéből vett jelenetekkel.
(Kolozsvár, 1919. febr. 6. 1972. máj. 18. Kolozsvár) szobrász. Középiskolát szülővárosa Unitárius Kollégiumában végzett (1938), ahol rajztanára, Tóth István szabadiskolai kurzusain is foglalkozott vele. Szakmai tanulmányait a Bukaresti Szépművészeti Főiskolán kezdte meg (1938-40), majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskola szobrászati és pedagógiai szakán szerzett oklevelet (1944).
(1875, Barsvörösvár - 1941, Budapest)
Szobrász, építész és iparművész. Pályafutását inasként kezdte, később magánúton, saját erejéből képezte tovább magát Budapesten és Bécsben. Sokoldalú művészként, főképp monumentális szoborkompozícióival tűnt ki (Ráth György síremlék, Kacsás kút stb.
(1740, Stomfa - 1794, Pozsony)
Pozsonyi szobrász. 1778-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémiát látogatta, majd Pozsonyban telepedett le. Kevés műve maradt fenn, amelyekkel a II. József kori felvilágosult műveltség antik-kultuszát hirdeti, és a Bécsből Magyarországra terjedő klasszicista szobrászati stílust képviseli.
(1819, Lőcse - 1877, Budapest)
Szobrász. Bécsben tanult, majd németországi, párizsi, itáliai tanulmányút után 1847-ben Pesten telepedett le. Legismertebb műve a Lánchíd számára készült négy oroszlán (1852). Dolgozott a kassai székesegyház, a fóti templom, a debreceni Csokonai Színház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Vigadó, a Rudasfürdő stb.
