(1881, Debrecen - 1958, Budapest)
Szobrász, Kossuth-díjas (1948, 1957), kiváló művész (1955). Orvosdoktori oklevelének megszerzése után 1905-07 között Párizsban festeni és mintázni tanult. Kezdetben Maillol plasztikája ragadta meg, később a Hildebrand-féle modern szobrászati elveket is magáévá tette.
(1905, Budapest - 1945, Szovjetúnió)
Szobrász. Sokgyermekes munkáscsaládból származott. Ötvösinasként kezdte pályáját, majd felszabadulása után három évig Mátrai Lajos és Simay Imre növendéke volt az Iparművészeti Iskolán.
1928-ban szerepelt először a Nemzeti Szalonban egy férfifej-tanulmánnyal. 1935-ig sok kiállítás résztvevője.
(1883, Budapest - 1968, Budapest)
Szobrász, építész és éremművész. A Mintarajziskolában, majd Berlinben és Brüsszelben (P. Ch. van der Stappennél) tanult. 1906-tól szerepel kiállításokon. 1911-19 között a műegyetemen szobrászatot tanított. Ezekben az években Budapesten és Gödöllőn dolgozott.
(1881, Budapest - 1920, Budapest)
Szobrász, érmész. Budapesten, Párizsban és Bécsben tanult. 1906-tól foglalkozott érmék és plakettek mintázásával (Heine, Haydn, Zichy Mihály, Mikszáth, Pablo Casals stb.) Bronz Női aktja és márványból készült Öreg anyóka című szobra a Magyar Nemzeti Galériában van.
(1872, Kiskunhalas - 1902, Budapest)
Szobrász. A budapesti Iparművészeti Iskolán kisplasztikát tanult. Ezután Zala György műtermében dolgozott. A párizsi világkiállítás számára a magyar népélet legjellemzőbb alakjait formálta meg (debreceni juhász, kanász, gulyás stb.). E terrakotta sorozatáért a világkiállításon ezüstérmet kapott (1900).
(1890, Budapest - 1968, Budapest)
Szobrász. Simay Imre és Mátrai Lajos növendékeként a budapesti Iparművészeti Iskolán tanult 1911-1916 között. Olaszországban, Németországban és Franciaországban járt tanulmányúton. 1921-ben az Iparrajziskola tanárává nevezték ki, majd 1937-ben a díszítőszobrász szakosztály vezetője lett.
(1881, Gyoma - 1945, Budapest)
Szobrász, az akadémizmus képviselője. Az Iparművészeti Iskolán Mátrai Lajos tanítványa volt. Első nagyobb munkája a szegedi Vásárhelyi Pál-emlékmű két mellékalakja. 1903-ban ösztöndíjjal beiratkozott a párizsi Julian Akadémiára. 1905-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le.
(1896, Kapuvár - 1979, Budapest)
Szobrász, művészpedagógus, Kossuth-díjas (1950, 1965), kiváló művész (1952). 1912-1914 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Radnai Béla növendéke volt. A főiskoláról eltanácsolták, a továbbiakban önképzés útján művelte magát. 1914-ben hosszabb időt töltött Nagybányán a Ferenczy család körében, majd 1915 körül Kassák köréhez kapcsolódott.
(1884, Szeged - 1963, Budapest)
Szobrász. Budapesten és Berlinben jogi tanulmányokat végzett, majd 1907-ben Telcs Ede tanítványa lett. Első jelentős munkája Juhász Gyula mellszobra (1909). 1909-tõl 1922-ig megszakításokkal Brüsszelben élt. 1922-tõl szerepelt gyűjteményes kiállításokon. 1925-40 között számos pályázaton vett részt.
(1706, Württenberg - 1774, Graz)
Osztrák szobrász, aki fivérével Joseph Straubbal együtt műhelyt tartott fenn Grazban. Délnémet születésű volt, Münchenben tanult. Sokat dolgozott Magyarországon is, a Dunántúlon a Szapáry és a Széchényi családok számára.
