Ivánka Csaba (Budapest, 1948. április 17. – Budapest, 1996. június 4.) magyar színész, rendező.
Művészi munkájára nagyfokú igényesség, elmélyültség volt jellemző, amely szerencsésen párosult az új iránti fogékonysággal, integrációs képességekkel, kreatív sugallatokkal, esztétikai - etikai tartással, s feddhetetlen emberséggel.
(Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza,” „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője.” 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amelyek nélkülözhetetlen alapot jelentettek a 20. század fizikai elméletei számára.
(Budapest, 1967. június 3.) négyszeres olimpiai bajnok úszó, sportvezető.
Részt vett az 1988. évi szöuli és az 1992. évi barcelonai olimpián.
Mindkétszer a 200 és 400 méteres vegyesúszásban olimpiai bajnoki címet szerzett, így négy aranyérmével máig ő a legeredményesebb magyar férfi úszó olimpikon.
Négyszer nyert világbajnoki, nyolcszor Európa-bajnoki címet.
Gróf Andrássy Manó nevét még egy "s"-el írta Andrásy Manó (Kassa, 1821 március 3. – Görz, 1891. április 23.) autodidakta festőművész, karikaturista, műgyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, id. Andrássy Gyula gróf testvére, a betléri ág megalapítója.
(Beckó, 1852. április 23. – Bécs, 1919. április 17.) magyar festő és grafikus.Festőművész. Festői tehetsége korán jelentkezett. 1870-ben a zürichi Technische Hochschule, 1872-től a müncheni festészeti akadémia növendéke volt. 1873-75 között a párizsi École des Beaux Arts-ban I. Pils-nél tanult. Ekkortájt festett tájképein a barbizoniak, főleg Corot hatása érezhető.
keramikus, szobrász 1965-70: Magyar Iparművészeti Főiskola, szilikát szak, mesterei: Csekovszky Árpád, Kovács Ferenc és Józsa Bálint. 1972: Nemzetközi Kerámia Kiállítás aranyérme, Faenza; 1973: Gyermekek világa I. díj; 1983: Nemzetközi Kerámia Kiállítás aranyérme, Calgary.
(1913. március 26., Budapest – 1996. szeptember 20., Varsó), a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, az MTA tagja.A budapesti Szent István Gimnáziumban érettségizett. Elsősorban számelmélettel (ezen belül főleg elemi számelmélettel) és kombinatorikával, halmazelmélettel, analízissel és valószínűség-számítással foglalkozott, de a matematika szinte minden ágában alkotott.
(Csetnek, 1830. december 14. – Budapest, 1917. január 10.) a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.Közhonvéd, majd hadnagy volt a szabadságharcban.
Máté Bence nevével első ízben 1999. végén találkoztam. Dr. Ligetvári Ferenc, az akkor hivatalban levő környezetvédelmi miniszter hívta fel a figyelmemet egy még csak 14 éves pusztaszeri fiatalemberre, aki korát meghazudtolóan kiváló madárfotókat készít.
