1928. szeptember 21. Budapest-2001. január 18. Budapest

Kitüntetései:

Jászai Mari-díj (1955, 1962)

Filmkritikusok díja (1961, 1965)

Kossuth-díj (1966), Érdemes művész (1970)

Kiváló művész (1974)

A Nemzeti Színház örökös tagja (1989)

A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1992)

Magyar Örökség-díj (1996)

Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1997)

Sík Ferenc emlékgyűrű (1998)

A Nemzet színésze (2000)

a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2001. január 17.)

2003-ban csillagot neveznek el róla.

Forrás:

Érdi-Szegvári: A halhatatlanok társulata - 2003., Bp., Sensus Kiadó Kft.,

" Jó éjt, nagyságos Fejedelem!" - Emlékkönyv Sinkovits Imréről - Budaörs, 2003.

Szerkesztő: Siklós Endre

Galgovics Tamás: Egressytől Sinkovitsig - 2002., Bp., Palatinus Könyvkiadó

Sinkovits Imre - "Vigasz-Lámpácskák" - 2001., Bp., Kairosz Kiadó;

Szerkesztő: Balatoni Monika

Magyar Színházművészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.

Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger... 1956, Népszava Kiadó, Bp., 1990.

Kortárs Magyar Színészlexikon - Magazin Kiadó, Bp., 1991.

Nádor Tamás: Múzsák és mesterek / Sinkovits Imre - Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Bp., 1984.

Ki Kicsoda a mai magyar filmművészetben? - Bp., 1983. - Kiadja a MOKÉP, Bp., 1983.

Új Filmlexikon - Akadémiai Kiadó, II. kötet, Bp., 1973.

Sándor Iván: Ásni a rejteket... Arcok, Szerepek - interjú kötet - Bp., 1971.

Hont - Staud: Színházi Kislexikon - Gondolat Kiadó, Bp., 1969.

Lelkes Éva: Vallomás szóban és szerepben - Sinkovits Imre - Film Színház Muzsika, Bp., 1961. 34. sz.

Budapesten született Sinkovits Jenő főpincér és Göndöcs Terézia elsőszülött fiúgyermekeként. Kispesten nagyapja meséi mellett nőtt fel. Sinkovits Vince folyton mesélt: Attiláról, Csaba királyfiról, a hadak útjáról, 1848-ról és az első világháborúról. Azonban a gazdasági válság csődbe juttatta szülei vállalkozását. Ebből a gyermek Sinkovits csak annyit fogott fel, hogy kisebb lakásba kellett költözniük, ahol később öccse is megszületett. Édesanyja varrással próbálta kiegészíteni a család jövedelmét és közben németül tanította fiát. Ennek a második világháború alatt nagy hasznát vette.

Lassan stabilizálódott a család helyzete, édesapja főpincéri állást szerzett a híres Ilkovics étteremben, ő pedig az Árpád Gimnázium diákja lett. Az iskolában egész életére szóló élményekben volt része. Itt lett cserkész, ami kitöltötte ifjúsága minden percét. Állítása szerint életre, erkölcsre, hazafiságra, bajtársiasságra, hitre, hűségre, önállóságra, és önfegyelemre, kézügyességre és talpraesettségre, szorgalomra és leleményre nevelte, magyar népdal- és népmesekincshez, természetismerethez és -szeretethez, madárvédelemhez és természetjáró kultúrához szoktatta. Katolikus hittanára, dr. Könözsy Lajos hatására még a papi pályán is elgondolkodott. A Felvidék visszacsatolás után Ipolyság mellett cserkésztáborozott. A háború alatt kelletlenül, de a levente-mozgalomban is részt vett. Nem szerette, mivel cserkésznek vallotta magát és szerinte a két mozgalom olyan volt akár a tűz és a víz. Egy leventegyakorlat után, mikor diáktársai előtt egy oktató a neve miatt megalázta édesapja felvetette, hogy meg kellene változtatniuk a családnevüket. Sinkovits azonban így reagált: „Nem! Édesapám! Most már csak azért is ezzel a névvel mutatom meg!”

A második világháború alatt – mint cserkész – kármegfigyelő szolgálatot teljesített a margitszigeti víztoronyban és a szemlőhegyi víztározónál. Később édesanyjával és két testvérével Somogy megyébe mentek nagybátyjához, ahol mint levente-korút befogták kötelező hadimunkára. Galambok határában ásott tankcsapdát, lövészárkot, géppuskafészket, olykor napi tíz kilométert gyalogolva sárban, fagyban. De edzettsége és istenadta humora ezen is átsegítette még társaiban is ő tartotta a lelket. A háború vége felé egyre több visszavonuló német katonával találkozott (itt vette hasznát édesanyja német nyelv tanításának), sőt egyszer még egy Németország felé tartó vonatra is felrakták, azonban szerencséjére Szentgotthárdnál véletlenül "lemaradt" a szerelvényről.

Amikor a németek kivonultak, a néhány napos békét kihasználva "ástak". De már nem lövészárkot, hanem családi ezüstöt, lesütött húsokat, bödön zsírt, mézet, hordónyi pálinkát és bort. Több családtagját elvitték az oroszok, sőt magának Sinkovitsnak is háromszor kellett megszökni tőlük, mivel malenkij robotra akarták fogni. 1945 őszén újra indult a tanév az Árpád Gimnáziumban. 1947-ben érettségizett, majd felvették a Színiakadémiára.

A főiskolai esztendők alatt, 1950-ben kezdetben az Ifjúsági Színház ösztöndíjasaként játszik az "Apák ifjúsága" című darabban. Kolléganője, a vidékről akkor éppen a fővárosba szerződött fiatal és csinos színésznő, Gombos Katalin játssza Dását. A darab próbái, majd az előadások egy életre szóló szerelemnek lesznek a szemtanúi, amely házassággal végződik. Manapság egyre kevesebbszer tapasztalni, főképp két művész esetében az életre szóló személyes kapcsolódásokat, ám az ő esetük ezen kivételes és ritka kategóriába tartozik. A főiskolai évek utolján a Nemzeti Színház ösztöndíjasa, így a diploma után közvetlenül a színháznál indul a pályája. Akkoriban a sok fiatal kezdő, mint amilyen Kállai Ferenc, Raksányi Gellért, Horkai István, Ferrari Violetta alkot egy erős csapatot, amelyben Sinkovits hamar megtalálja a helyét. Háy Gyula: "Az élet hídja" című drámájában debütál a Nemzetinél. Szerepe szerinti édesapja Bihari József, akihez később erős baráti szálak fűzik a korkülönbség ellenére is. Tehetségét először igazán azonban később, Vörösmarty Csongor és Tündéjében mutatja meg, ahol a három ördögfióka egyikét, Kurrahot alakítja elképesztő dinamizmussal és leleményeséggel. 1952-ben a Hamlet Fortinbras szerepe várja, és a Julius Ceasarban Caius Cassius, a klasszikus Shakespeare szerepek kezdeti sorából. Kimagasló szerepei közé tartozik 1953-ban Lipitlotty szerepe. Az özvegy Karnyónéban Gobbi Hilda méltó partnere, és még ugyanebben az évben Moliére A fösvény c. komédiájában nagyszerű Valért visz a közönség színe elé. Utóbbi szerepei kapcsán mind a közönség, mind a kritikusok, mind a színház vezetői felfigyelnek rá. Egyre jelentősebb szerepekkel terhelik, így például Madách Tragédiájában, amelyben aztán az idők során majd minden férfiszerepet eljátszik. 1955-ben mint rabszolga, és Saint-Juste, később mint a Föld Szellemét is alakítja ezek mellett, 1963-ban Az Úr szerepét, és 1964-ben a férfi főszerepet adja, ő Ádám. Madách másik drámájának, a Csák végnapjai címszerepét, Csák Máté figuráját játssza nagy hangsúlyt fektetve a szerep összetett jellemrajzára, mélységére. Ám igazi szerepáttörést a harmadik Madách darab, a Mózes főszerepe biztosítja. Olyan nagy drámai erővel játssza Mózest, hogy a bemutatót követően még 22 éven keresztül, több mint 700 alkalommal láthatja a közönség előadásában.

1956. október 23.

1956-ban a tömegnek élére áll, és a Petőfi szobornál azóta legendássá lett szavalatával a forradalom egyik jelképévé válik. Tudnivaló, hogy 1956. október 23-án a Műegyetem hallgatói elhatározzák, hogy felvonulást szerveznek a lengyel nép iránti szolidaritás kifejezésére, és egyben a saját követeléseiknek is érvényt kívánnak szerezni, "rendezett és zárt sorokban". Tervezet szerint a Petőfi szobornál gyülekeznének, és a Bem szoborhoz vonulnak ki, tüntetve a lengyel-magyar barátság mellett és a Gomulka féle lengyel hatalmi váltás ellen. A tervezett akcióval számos más diákcsoport is egyet ért, és ennek hangot is ad. Igen gyorsan a Műegyetem szervezése mellé áll sok diákcsoport a felvonulásban. Gerő Ernő és Hegedüs moszkovita vezetők épp az erőszak mellett döntenek, és határoznak a szolidaritási tüntetés azonnali betiltása mellett. Piros László belügyminiszter a rádió nyilvánosságát használja fel, és bejelenti a déli egyórai hírek után, hogy a diákmegmozdulást nem engedélyezi. Közben már a DISZ (Dolgozók Ifjúsági Szövetsége, az uralkodó kommunista vezetés ifjúsági szervezete) is a megmozdulást pártfogolja, és rövid konzultációt követően Piros 14.30-kor szintén a rádióban visszavonja a gyülekezési tilalmat. Közben a tüntetés kezdetét veszi, és gyülekezésük az eredetileg is tervezett helyszínen, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél található Petőfi- szobornál kezdődik. A tömeg három órára több mint tízezer emberré növekszik és Sinkovits Imre hangosítás nélkül, a sok ezres néma tömeg előtt a szobor talapzatánál elszavalja a Nemzeti dalt. A tömeg innét a Bem-szoborhoz megy, ahol Bessenyei Ferenc elszavalja a szózatot, majd Veres Péter intéz szónoklatot a tömeghez. A szónoklatok és az azt követő események mára már a történelem lapjaivá váltak, ám a forradalom startjának tekintett Petőfi- szobornál tett Sinkovits- szavalat az egész 1956-os megmozdulás jelképévé válik. Sinkovits személye túlságosan fókuszba kerül a nemzetközivé terebélyesedő forradalom utáni időszakban, így börtönbüntetéssel nem, de színházi eltiltással igenis él a forradalmat leverő Kádár-hatalmi struktúra. El kell hagynia a Nemzeti Színházat, bár a fiatalabb színészek között igazi tehetségnek számít, és öt esztendeig a József Attila Színház tagja lesz. "... ottani kollégák, a Jó Isten áldja meg őket, olyan szeretettel fogadtak! Mindenki tudta ugyanis, hogy miért kerültem oda..."

A Nemzeti Színház házi törvényszéke elítéli rendszerellenes magatartásáért Sinkovits Imrét, ám a külső politikai vezetés nem éri be a házi büntetéssel, amely félévnyi színpadtól történő eltiltásról szól, hanem új határozatot követel, amelyben Sinkovits Imrét eltávolítja a Nemzeti Színház tagságának kötelékéből. Maga a tény persze, hogy házon belüli ítélkezésre sor kerülhet kiveszi a politikai hatalom kezéből a bebörtönzés lehetőségét, amely hibát a hatalmi gépezet legközelebbi esetekben már elkerül, így más 56-os perek esetében nincs házi törvénykezés, és az "államellenes összeesküvésben vétkeseket" rövidebb-hosszabb börtönbüntetéssel sújtja a hatalom. Inkább csak sejteni, mint tudni lehet, hogy Major Tamás - Gobbi Hilda azok, akik elébe mennek a párton belül az események, és talán ők harcolják ki a házi törvénykezést a "bűnösöknek", mondván: "ezek színészek, majd mi büntetjük őket, mi a helyi pártszervezet." 1958-1963 között, tehát eltávolítva a Nemzeti tagságából, a József Attila Színház társulatához tartozik, ám ezt a kényszerű váltást nem száműzetésként éli meg, hanem szakmai tapasztalat-szerzésre használja fel az időt. Sőt szakmai tudásának bizonyítékaként olyan bravúrokat hajt végre a magyar színháztörténetben egyedülálló módon, mint például, hogy A három testőrben huszonegy szerepben jelenik meg esténként a színpadon, gyorsátöltözéssel! Visszatérve anyaszínházához egyre jelentősebb feladatok várják. Chance Wayne Az ifjúság édes madarában, Peter Weiss drámájában de Sade márki, majd Czillei Ulrik Vörösmarty művében. A különcben Teleki Lászlót formálja meg, a Tisztákban Perellát, a Testvérekben Dózsa Györgyöt alakítja, aztán ő VII. Gergely, és az Erzsébet nap Jóska bácsija.

Advent a Hargitán - vendégszereplésen Erdélyben, Sinkovits naplórészletei 

"Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye székhelye ölel magához: ...este 7 óra. A színházterem zsúfolásig teli székelyekkel. Ismét jóval többen vannak, mint ahány ülőhely akad. Sütő András szavai, gondolatai tűzbe hozzák a közönséget, és az előadás végén velük együtt énekeljük a magyar himnuszt, el-elcsukló hangon.... frissen indultunk tovább, Farkas Árpád könnyes ölelésétől felmelegedve. A műszak az éjszakai bontás, bepakolás, 4 órás alvás után, jószerivel étlen-szomjan, munkaruhában már útban van Csíkszereda felé. A 60 km-es út felénél a Hargita lábánál jól titkolt, váratlan találkozás a Csíksomlyói passiósokkal. Megöleljük, megszemléljük egymást, tapasztalatokat cserélünk. Aztán ők délnek viszik Krisztus keresztjét, mi északnak adventi lámpáinkat a HARGITÁRA. Hát ő az. Ilyen. De sokszor elképzeltem, s csak most látom, mily szegényes volt fantáziám. Nem tudom leírni. Ide el kell jönni. De Gergely Andrissal, a passiósoktól örökölt úti kalauzunkkal, aki a csíkszeredai művelődési ház igazgatója. Megállunk Tusnádon és borvizet iszunk a gyönyörűen faragott csobogóból.

Csíkzsögöd! Nagy Imre portája, s kívánsága szerint hamvainak nyughelye. (1893-1976) Mindannyiunkat megérint a Genius Lóci, festményei éppúgy, mint a festett méhkaptárok, s a sziklába zárt porhüvely...

Kolozsvár, ...Sepsiszentgyörgy után azt hittem, az Advent-előadások hangulatát, fogadtatását, hatását már nem lehet fokozni. Ismét tévedtem, mert még nem jártam Csíkországban. Ebből a közönségből és himnuszaiból erő sugárzott, nem a tehetetlenség, nem a reménytelenség könnyei. Öntudat és önérzet, elszántság és rendíthetetlen élni akarás, évszázadok megkeményítette, törhetetlen cselekvő hit és olthatatlan remény lángolt belőlük. Úgy köszönték meg játékunkat, hogy mi kaptunk Tőlük bátorítást. Zolitól is, a büfés fiától, ki a kulcslyukon át gázsprayt befúvó legényt egy ugrással nyakon csípte, s bevitte a rendőrségre. Ekkor értették meg a helyiségben tartózkodó leányaink, mitől szédelegtek.

Másnap, 26-án, kedden délelőtt Csíksomlyóra zarándokoltunk. A Ferences kolostort és templomot még Hunyadi János alapította 1448-ban a marosszentimrei győzelem emlékére. Mai, barokk formáját 1802-ben kapta. A csíksomlyói Szűzmária több mint 2 méteres fából faragott alakja a XVI. Századból való. Remekmű! Márk József atya s egy muzeológus nő kalauzolnak bennünket a csodálatos krónikák kódexek világába. Ide is vissza kell jönni! A déli harangszó után nekivágunk a Jézus-hágó meredek emelkedőjének, (600 m szintkülönbség), hogy a stációk között vezekelve, verejtékezve felkapaszkodjunk az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére emelt gótikus szentélyű, festett kazettás mennyezetű Salvator-kápolnába. Út közben megtanuljuk tisztelni a pünkösdi búcsújárókat. Ki ide feljön, az megérdemli a bűnbocsánatot, s a látványt, mi eléje tárul. Szerény hajlékában koporsó ágyával, két kutyájával és egy csacsijával itt él Kedves Béla, a remete. Öt éve még a szeredai bútorgyár asztalosa, s a helybeli zenekar pisztonosa volt. Kérdésemre: miért választotta ezt? - kérdéssel felel. "Az okot vagy a helyt kérdi?" Tapintatosan azt válaszolom: "A helyt." Mire ő: "Mert így közelb vagyok Istenhez, s ekként az igazsághoz!" Szavaiból ítélve: ő nem hallgat sem magyar rádiót sem tv-t. Néhányan, így Csepi is átbújnak az oltár alatti szűk vezeklő-alagúton, melynek belső falán ez írás olvasható: "A szíved legyen mindig tiszta". A mai előadás délután 5 órakor kezdődik és megrendítően hasonlatos a tegnap estihez. Igen. Ezeknek az embereknek ma is tiszta a szivük..." Sinkovits Imre

A forradalom után aztán megint egy nem forgalmazható film címszerepe követi, A Nagyrozsdási esetben (1957) alakítja Gábriel Miskát, majd "Az igazi égszínkék" című (1957) rövidjátékfilm egyik epizódszereplője, és folytatódik a Külvárosi legendabeli (1957) Benkő szerepével, aztán egy kimagasló alakítás, ami újra focista szerep. Fábry filmjében, a Két félidő a pokolban címűben játssza a vagány, a krekk, fölényesség mögül is előbújó aranyszívű Ónódi II.-t, az egykori híres labdarúgót. Olyan partnerekkel, mint Benkő Gyula, Görbe János, Molnár Tibor, Gera Zoltán, Garas Dezső. Fábry filmjét a "Győzni magyarok" szurkolói bekiabálásokkal tarkított jelenetei miatt túlzott nacionalizmus vádjával illeti a Film Színház Muzsika akkori kritikusa, Sas György.

Keleti Márton 1965-ös rendezésében A tizedes meg a többiek című filmben is a főszerepet játssza. A háború ironikus-komoly vígjátékának szív-jó-vagány tizedesét. Aki segít a bajba jutottakon, megpróbál életben maradni, élelemhez jutni, és ha kell még az ördögöt is kihívja ravaszul egy pókerpartira ebben a történelmi szatírában. "Az oroszok már a spájzban vannak!" - Major Tamás elhíresült mondata, azóta már szállóigévé lett. "A tizedes..." mindenféle statisztikát megdönt, és talán mai napig is minden idők legnézettebb magyar filmjévé, Sinkovits ennek kapcsán pedig talán a legnépszerűbb színészévé válik. A történelmi témájú filmek nagy rendezője, Várkonyi Zoltán hívja meg 1968-ban "Az egri csillagok" egyik férfi főszerepére Sinkovits Imrét. Ő alakítja a legendás hőst, Dobó Istvánt, az egri várkapitányt. A katonák harcra készülő imája előtti kapitányi beszéde során elhangzó: "A Haza nem eladó, semmi áron." ugyan Gárdonyi sorai, ám Sinkovits előadásában más, sokkalta mélyebb értelmet kap.

Gáspár-Menyhért-Boldizsár hármasában vesz részt Révész György filmjében, az "Egy szerelem három éjszakájában" (1967). Fábry Zoltán filmjében egy azóta filmtörténeti jelentőségűvé váló filmben, Az "Isten hozta, őrnagy úr!" (1969) című filmben alakítja Tót uramat, a tűzoltóparancsnokot, a szeszélyes őrnagyúr szerepében zseniálisan játszó Latinovits Zoltán partnereként. Később a darab színpadi változatában is viszontlátjuk. A következő évben Liszt Ferencet alakítja egy magyar történelmi filmben, a Szerelmi álmokban. Csokonai Dorottyájának tévéfilmváltozatában (1973) Csokonai szerepét játssza Gobbi Hildával, öccsével Sinkó Lászlóval és személyes barátjával Agárdy Gáborral. Agárdy és Sinkovits a két elválaszthatatlan jóbarát. Több mint három évtizeden keresztül élik mindennapjaikat együtt, a színpadon és a közös öltözőikben, de mindig összhangban. Egyszer számvetést készítenek, hogy lassacskán több időt töltenek együtt a színházban, mint a családjukkal ki-ki otthon. Időről időre ellátogatnak az elsőhöz, a magyar színjátszás megteremtőjének sírját meglátogatni, Kelemen László síremlékét meggyomlálni, kicsinosítani, és megkoszorúzni, nem hivatalosan, csak úgy magánemberként.

A honfoglalás ezerszázadik évfordulójára készült, nagyszabású Honfoglalás című filmben Álmos vezér alakítója. Az 1996-os Retúr című filmdrámában Agárdy Gáborral, Bárdy Györggyel, Gera Zoltánnal és Kibédi Ervinnel idős öregurakat játszanak, akikkel senki nem törődik, és ezért a vonaton ülve beutazzák az egész országot. A vonat nem csak szálláshelyként, hanem baráti társaságként is szolgál. Sokoldalúságát bizonyítja és generációk számára marad meg a Hupikék törpikék című népszerű rajzfilmsorozatban Törpapa magyar hangjaként, sőt a rajzfilm nyomán elkészülő oktató jellegű számítógépes játékprogram sorozatában is vállalja ezt a bölcs tisztségét.

Halála előtt alig fél nappal a Magyar Színházban lép fel, Vörösmarty Csongor és Tünde című darabjában játssza a Tudós szerepét. Azon az estén légszomjjal küszködik, szemmel láthatóan nincs jól, alig tud színpadra lépni, Kozák András vezeti kézen fogva a színpadig, de minden erejét megfeszítve teszi dolgát. Az előadás után a színpadról lejövet az öltőzőig is alig tud elmenni, ereje elhagyja. Néhány óra múlva otthonában éri a halál.