1944. január 5. Budapest-2002. december 11. Budapest
Kitüntetései:
Jászai Mari-díj -1974
Érdemes Művész - 1981
Déríné-díj -1997
Kiváló művész -1999.
Iskolái elvégzését követően, 1962 és 1964 között a Margit Kórházban adminisztrátorként dolgozott. Később szabás-varrást tanult, s a Népművészeti Ktsz-nél mint meós, azaz átvevőellenőr helyezkedett el, első színpadi szárnypróbálgatásai az ottani színjátszó körhöz fűződnek. A bolondozó természetű, barátai által "örökké bohóckodónak" nevezett Schütz Ila ezzel rátalált önmagára és hivatására. 1965-től járt a Színház és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1969-ben diplomázott. Főiskolás évei alatt is tagja maradt az Egyetemi Színpadnak, sőt a MAFILM Filmszínészképző Stúdiumát is elvégezte.
Diplomás színészként egy évadot a Komlós János által vezetett Mikroszkóp Színpadon töltött, de a komika szerepkörön kívül más feladatokra is vágyott, így 1970-ben a Madách Színházhoz szerződött. A társulatnak 22 éven volt tagja, s szebbnél szebb feladatokat kapott. 1993-ban a József Attila Színházba szerződött, amelynek haláláig tagja maradt. Színpadi munkájával párhuzamosan a MAFILM és a Magyar Televízió is rendszeresen foglalkoztatta. Munkájáért 1974-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, az érdemes művész kitüntető címet 1981-ben, a Déryné-díjat 1997-ben, a kiváló művész elismerést 1999-ben vehette át.
A kor jelentősebb filmalkotásaiban kap kisebb-nagyobb szerepet, s élete során több mint harminc játékfilm, s megszámlálhatatlan televiziós produkció őrzi alakját. A "Csend és kiáltás", az "Ismeri a Szandi-Mandit?", a "Krebsz, az Isten", a "Széplányok, ne sírjatok", a "Madárkák", a "Nyulak a ruhatárban", az "Emberrablás magyar módra", a "Pendragon-legenda", az "Árvácska", az "Egyszeregy" és a "Valami Amerika" című játékfilmek, pályájának állomásait jelölik ki. A televíziós produkciók sorában többek között: "A talpsimogató", a "Tisztújítás", "Az ördög cimborája", az "Egy filozopter szerelmei", "A medikus", a "Régimódi történet", a "Villámfénynél" és az "Eklézsia-megkövetés" című Németh László drámák adaptációiban alkot maradandót, a megszámolhatatlan vígjátékok, kabaréjelentek mellett.
Életművét olyan nagysikerű színházi szerepek alkotják, mint Viola Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig, Kamilla Szigligeti Ede Liliomfi, Bernarda García Lorca Bernarda Alba háza, Natasa Csehov Három nővér, Eugénia Molnár Ferenc Olympia című darabjában. Számtalan színpadi szerepe közül a legemlékezetesebb Doris volt Slade Jövőre, veled, ugyanitt! című darabjában, amelyet több mint háromszáz alkalommal játszott Sztankay István partnereként.
Alakját több mint harminc játékfilm őrzi, így a Csend és kiáltás, Szép lányok, ne sírjatok!, a Hahó, a tenger!, A Pendragon-legenda. Egyik utolsó epizódszerepe a Valami Amerika című film takarítónője volt, amelyben ismét nagyot nevettetett. A televíziós produkciók sorában többek között A talpsimogató, a Tisztújítás, Az ördög cimborája, A medikus, a Régimódi történet, a Villámfénynél és az Eklézsia-megkövetés című drámaadaptációkban alkotott maradandót. Volt egy időszak, amikor nem születhetett nélküle tévés bohózat vagy rádiókabaré, de élete végén már nem keresték.
A neves komika férje halála után magányosan és depressziótól gyötörve élt, munkájában sem talált annyi örömöt, mint régebben. Schütz Ila 2002. december 11-én halt meg.
