(Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hall, Massachusetts, 1986. október 22.) magyar biokémikus. A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el.

"A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze.

A sport a test útján nyitja meg a lelket."

Édesanyja, Józsa, Lenhossék József lánya, 1890. március 14-én kötött házasságot a 24 éves, református vallású, Szent-Györgyi Miklós marosvásárhelyi születésű pénzügyi fogalmazóval, Szent-Györgyi Imre és Csiky Mária fiával. Házasságból három fiú született: Pál, Albert és Imre. Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án.

A Lenhossék családban fontos szerepet játszott a zene. Szent-Györgyi Albert édesanyja operaénekesnőnek készült: szülei a nagy zeneszerzőhöz, Gustav Mahlerhez küldték meghallgatásra, aki abban az évben a budapesti Operaház karmestere volt. Mahler, miután figyelmesen meghallgatta, azt tanácsolta, hogy inkább menjen férjhez, mert hangja „nem elég nagy” az operaszínpadhoz. Otthon a család előtt azért továbbra is szívesen énekelt és zongorázott. Gyermekei is szerették a zenét, Albert zongorán, Pál hegedűn játszott. Pál olyan jól hegedült, hogy végül hivatásos zenész lett.

A kudarcok elvették a kedvét a tanulástól. Házitanítót fogadtak mellé, hogy meg ne bukjon az iskolában. Szent-Györgyi időnként lopva bekukucskált nagybátyja élettankönyveibe, ekkor látta meg az emberi agy felépítését. „Természetesen egy szót sem értettem belőle, de elfogott a vágy, hogy a könyvet megismerhessem” - vallotta később. Tizenhat éves korában, ahogy ő mondta: „Hirtelen megváltozott valami az agyamban.” Egyfajta szellemi pubertáson ment át, kifejlődött benne a tudásszomj. Albert tanulmányait a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte, tizenéves kora elején alakult ki benne egy kisebbrendűségi érzés, amitől később sem tudott teljesen megszabadulni. Sikeréhségét részben ez magyarázta. A családban körülötte mindenki nagyszerű és tehetséges volt. Hozzájuk képest Albert kifejezetten lassú észjárásúnak tűnt. Einsteinhez hasonlóan ő sem volt jó tanuló. Erre később így emlékezett:

„Nagyon buta gyerek lehettem. Velem szinte semmi sem történt. Az iskolában állandóan csak magoltam. A könyveket gyűlöltem. Senki sem tanított arra, hogyan éljek. Senki sem mutatta meg, milyen csodálatos dolog tanulni, megérteni a körülöttünk lévő világot, alkotni valamit.” A gimnázium utolsó két évében viszont kitűnő tanuló lett.

1911-ben beiratkozott Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karára. Nemsokára a kutatómunkát is elkezdte: nagybátyja laboratóriumai keltették fel az érdeklődését. 1913-ban az Élettani Intézetbe ment dolgozni. Orvosi diplomáját 1917 Júniusában kapta meg. Később, tanulmányait a biokémia területén Németországban és Hollandiában folytatta.

1916-ban ismerkedett meg Demény Kornéliával, akit 1917 szeptemberében feleségül vett a budapesti Kálvin téri református templomban. A jegyespár templomba való bevonulásakor: Händel Győzelmi induló-ja hangzott fel orgonán, majd egy régi magyar dal tárogatón, orgona-kísérettel: »Férjhez adnám lányomat / Drága kincsem, galambomat, / Kicsinyke még , hadd nőjjön még, / Kicsinyke még hadd nőjjön még« Végül: Erős vár a mi Istenünk orgonán. Az Áldás után a Hármaskézfogás alatt az orgonán felhangzik Schumann Frühlingsfahrt-ja. Kislánya, Nelli,1918-ban született meg.

Meg mielőtt élettani kutatásaiban valamire is jutott volna, a világháború kitörésével 1914-ben a hadseregben találta magát, egyenruhában, medikuskent. Lengyelország harcmezején látta el a katonák sebeit. Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki. Egyetlen kiutat talált a háborúból való kimenekülésére, 1917-ben egy szándékos karlövést vétve önmagán, leszerelték es visszahívják a frontról, így visszakerült Budapestre.

1919-ben Szent-Györgyi Albert családjával Pozsonyba költözött, hogy mindent megtanuljon a gyógyszerekről. Kutató orvos szeretett volna lenni - ennek érdekében választotta az önkéntes száműzetést külföldön. A vándorévek alatt Pozsony után Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. Prága majd Berlin meghódítása következett.

1920-21-ben Szent-Györgyi utolsó próbálkozásként a hamburgi Tengerészeti és Trópusi Intézetbe jelentkezett. Egy baráti segítségnek köszönhetően a leideni egyetem Farmakoterápiai Intézetébe került, ahol a szakmai előrelépés biztosítva volt, de a professzora szemet vetett Nellire.

1922-ben azonnal felmondott és Groningenbe utaztak, ahol Szent-Györgyi a mellékvese működésével és az Addison-kór vizsgálatával foglalkozott.

1927 - 1929 között több mint tíz évig járta a világot majd Cambridge-ben, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából. Az Egyesült Államokban, E.C. Kendall támogatásával egy évig dolgozott a Cambridge-i Egyetemen. Itt izolálta a hexuronsavat és kémiából is megszerezte a doktorátust.

1928 nyarán Magyary Zoltán, a magyar kormány hivatalos képviselője meglátogatta Szent-Györgyit Angliában, hogy átadja az akkori oktatásügyi miniszter, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter üdvözletét és kérdését, hogy vissza jönne-e Magyarországra. Professzori állásajánlatot is kapott a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzoraként.

1931 januárjában érkezett családjával Szegedre. 1945-ig volt a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora s az 1940/41-es tanévben az egyetem rektora is. Szent-Györgyinek szerencséje volt, hogy az amerikai Rockefeller Alapítvány Szegedet választotta, hogy itt egy nagy tudományos központot hozzon létre, ő pedig ennek az alapítványnak ösztöndíjasa volt. Átmenetileg a Kálvária téren működő kórházépületben hoztak létre egy új biokémiai osztályt. A Szent-Györgyi család a kórház szomszédjában lévő épületben kapott lakást.

Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el 1928-ban. Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni. Erre a célra a szegedi paprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi - és tőle függetlenül J. Tillmans - a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatására utalva aszkorbinsavnak nevezték el. A paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták. Előállításához bőséges forrást jelentett a Szeged környéki paprika.

1937. október 2-án telefonhívást és táviratot kapott, hogy a stockholmi Királyi Karolinska Intézet Orvosi fakultánsa fiziológiai, illetve orvostudományi Nobel-díjat neki ítélte oda a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért, valamint a fumársavkatalízis vonatkozásában.

1937. október 28-án volt a Tisza Szállóban Szigeti József hegedűművész koncertje. Szegedre késő este érkezett meg a hír, amely pillanatok alatt terjedt el a városban, és mindenütt nagy lelkesedést keltett. A Tisza Szállóban éppen Szigeti József hegedűművész tartotta hangversenyét, amelyen megjelent a város zeneszerető közönsége. A hangverseny szünetében terjedet el a nevezetes esemény híre. Olyan izgalom támadt, hogy mindenki csak erről beszélet, és a hangverseny második részében a figyelem megoszlott. A szegedi lapok munkatársai fél tíz körül keresték fel Szent-Györgyi professzort Rudolf tér 14. szám alatti lakásán. A Nobel-díj átvételével a tudós népszerűsége hihetetlenül megnőtt, gratuláló levelek sokasága érkezett címére. Szent-Györgyi az egyetlen olyan magyar tudós, aki szülőhazájában végzett munkájáért érdemli ki a Nobel-díjat.

1938. január 12-én díszelőadást rendeztek dr. Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas egyetemi tanár tiszteletére. Ez alkalomból emlékplakett is készült. Szent-Györgyi tevékenyen részt vett a város kulturális életében. A filharmonikusok társelnökeként ő vezette a Fricsay Ferenc érdekében a polgármester elé vonuló küldöttséget. A karnagy az 1938. évi szabadtéri játékok közreműködőinek meghívásakor tapasztalt mellőzés miatt mondott le tisztéről.

1938-ban A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett.

1940-1941-es tanévben Szent-Györgyi Albert volt a szegedi tudományegyetem rektora, ahol az izommozgás biokémiájával kezdett el foglalkozni.Az 1940- 1941-es tanévben székfoglalójában a következőket mondta: "az egyetem egyik legfőbb feladata és kötelessége a kutatás, új igazságok keresése. Ezért az egyetemnek át kell lennie hatva az igazságok szeretetétől, s falai között meg kell őriznie a teljes szellemi szabadság levegőjét, mely nélkül minden kultúra elsorvad".

1940-től reformjai és antifasiszta magatartása miatt sajtótámadások érték.

1941. áprilisában Magyarország megtámadta Jugoszláviát. Szegeden Szent-Györgyi Albert Dóm térre néző ablakából figyelte, amint a frontra vonuló csapatokat megáldják a téren. „Tudtam, hogy a határ másik oldalán egy másik pap, sikeres mészárlást kívánva, most a jugoszláv ágyúkat áldja meg.” Az ehhez hasonló jelenetek késztették politikai cselekvésre. 1942 karácsonyán csatlakozott az értelmiségiek által létrehozott Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronthoz. 1943-ban más értelmiségiekkel együtt megalapította a Polgári Demokrata Pártot közben kapcsolatot keresett az illegálisan szerveződő titkos mozgalmakkal.

1944 március 19-i német megszálláskor kénytelen illegalitásba vonulni. Hitler személyesen ad parancsot az elfogatására, s a Gestapo mindent elkövet kézre kerítésének érdekében, ugyanis a második világháború végjátékában kémregénybe illő cselekmények szereplőjévé válik. Az utolsó pillanatokban sikerült őt kicsempészni a svéd nagykövetségről, ahonnan a már szovjet hadsereg által ellenőrzött területre került. Szent-Györgyi Albertet kitűnő angol kapcsolataira építve a Kállay-kormány Isztambulba küldi. A titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának az előkészítése volt. A terv megvalósításához segítséget kap Bay Zoltántól, a korszak másik híres magyar tudósától, aki műszakilag lehetővé tette titkos rádióhíd működését Budapest és London között. A tárgyalásokat lefolytatta, a kiugrási kísérlet mégis meghiúsult, mivel a németek megtudták Szent-Györgyi útjának tervét.

Az 1945 januárjában Szent-Györgyi elnökségével alakult meg Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, amely később Magyar-Szovjet Baráti Társaság néven működött. A háború befejezése után hozzálátott az Akadémia újjászervezéséhez, de munkája kudarcba fulladt a konzervatív akadémikusok ellenállása miatt. Létrehozta az Új Természettudományi Akadémiát. Végül a két akadémiát a kormány összevonta, Szent-Györgyit felkérték elnökének, de maga helyett Kodály Zoltánt javasolta.

1945 és 1947 között Szent-Györgyi a budapesti tudományegyetem orvos karának biokémia professzora volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának választotta. Évekkel később, 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét.

Szent-Györgyi a háború befejezése után Budapesten hozzálátott az Akadémia újjászervezéséhez, majd 1947 végén a politikai terrortól tartva, elhagyta az országot, és belépési engedélyt kért az Egyesült Államokban, a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, majd 1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt.

Második feleségével, Mártával egy darabig komoly megélhetési gondokkal küzdöttek. 1950 novemberében megcsillant a reménysugár: az Armour and Co. chicagói vállalat évi 50.000 dolláros támogatása jóvoltából alapkutatásokat végezhetett az izomfiziológia területén. A kutatásokban unokaöccse, András és annak felesége Éva is besegített, Márta a teadélutánok résztvevője volt.

Szent-Györgyiék óceán parti háza vonzotta a barátokat. A vendégek kedvenc helye volt a „Kavics” nevű nyári kunyhó, amely közvetlenül a parton állt. Itt lakott Kodály Zoltán is fiatal feleségével. Az ott töltött idő számos kutató életében emlékezetes maradt. Michael Kasha, fizikus, így emlékezett vissza:

Az áttelepülés nehézségei után élvezte az életet Szent-Györgyi, tudományos vitákban vett részt, élvezte a zenét a művészeteket és a sportot is. Állandóan új intellektuális és emocionális élményeket keresett. Mindig talált valamilyen új zeneművet, amiért lelkesedett. Néha drága műalkotásokat vásárolt.

Az 50-es években legjobb barátja John von Neumann, azaz Neumann János matematikus volt, aki egy tengerparti előadásával elindította a biológusok és kvantumfizikusok konferenciájának sorozatát.

1954-ben amerikai állampolgár lett. Az Amerikai Szívgyógyász Társaság Szent-Györgyi Albertnek ítélte a Mary Lasker-díjat. A díjat alapvető jelentőségű izomkutatásaiért kapta, amelyek elősegítették a szív- és vérkeringési betegségek megértését. Az 50-es évek második felében a rákkutatással kezdett foglalkozni. Felesége halála után nehezen tért vissza az élet körforgásába. Harmadik házassága rövid időn belül felbomlott. Támasza a család, főleg David unokája volt. 1969-ben a tizenhat éves, érzékeny fiú - akit kifejezett zenei tehetséggel áldott meg a sors - a Juilliard Iskola hegedű szakára készült beiratkozni. David feltűnően hasonlított a fiatal Albertre. - Ez David unokám - büszkélkedett csaknem csodálattal barátainak. - Már el tudja játszani a Kreutzer-szonátát.

Albert érzései azonban még unokája iránt is vegyesek voltak, talán zavarosak is. Rendkívül büszke volt, amikor több száz fős hallgatóság előtt David koncertet adott Woods Hole-ban. Amikor azonban körülnézett a teremben, életében először fordult elő, hogy valamennyi szem a fiúra, és nem rá szegeződött. Ezt megalázónak érezte, zavarba jött. David arra is emlékezett, hogy Albert egyszer otthagyta egyik koncertjét. Egy másik alkalommal felkérték Davidet, hogy a Boston Pops zenekar koncertjén ő legyen a szólista. Albert azonban nem akart unokája koncertje miatt két órát vezetni Bostonba. Egy tudományos ülésre - vagy akár vakációra - viszont készségesen repült volna New Yorkba vagy Floridába is. A sors iróniája, hogy Albert imádott unokája éppen azt a hangszert választotta, amelyen Albert bátyja, Pál is olyan szépen játszott. Albert azok közé tartozott, akik nemcsak a klasszikus zenéért, de magukért a muzsikusokért is rajonganak. Ezt a rajongását átadta lányának, ő pedig továbbadta saját gyerekeinek.

1970-ben Tudósi tekintélyét is latba veti, amikor az értelmetlen vietnami háború ellen emeli fel szavát, igen keményen bírálva az amerikai kományi. A "The Crazy Ape" (Az őrült majom) címen kiadott könyvében írta le a tudományról, valamint az ember földi túlélésének kilátásairól szóló kritikai, pesszimista hangú eszmefuttatásait, a civilizáció túlélési esélyeivel foglalkozott, amelyet máig is, az egyik legjelentősebb háborúellenes művek közé sorolják. Élete utosó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Vitalitása és életkedve élete végéig megmaradt.

Szent-Györgyi Albert közel negyven évig élt Amerikában. Elsősorban az izomkutatás és a sejtszabályozás problémái foglalkoztatták, továbbá igen jelentős rákkutatási tevékenységet folytatott. Több mint kétszáz tanulmányt és számos jelentős könyvet írt. Élete, tudósi és emberi tevékenysége a pusztítással szemben az élet igenlését szolgálta.1973-ban járt ismét Szegeden. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott.

Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte a Nobel-díj érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle; a plakett a mai napig ott látható (Szent-Györgyi a múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört Téli háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel).

A 2009. szeptember 9-i m2 televízióban vetített monográfia szerint az érmet egy finn arisztokrata vásárolta meg, és ajánlotta fel a múzeum számára. A tudós nem tudta, hogy az érem végül mégis előkerült.

1975-ben megismerkedett egy nála ötven évvel fiatalabb, leányát egyedül nevelő elvált asszonnyal. Szent-Györgyi családját feldúlta Marcia érkezése. Marcia ellenezte Nellyvel és unokáival való találkozást. Nelly halála után Szent-Györgyi a nevére vette Marcia lányát s új végrendeletet írt, amiből kizárta saját, vér szerinti unokáit.

1986. október 1-én bezárták a Tengerbiológiai Laboratórium harmadik emeletét, ahol a "Prof" dolgozott.

Szent-Györgyi Albert 1986. október 22-én, kilencvenhárom évesen veseelégtelenségben hunyt el. Marcia a temetésről még hívatalos értesítést sem küldött a családnak. Az Atlanti-óceán partján lévő házának kertjében temették el. A temetésen kevés ismerős vehetett részt, amelyre Felker Csilla távoli rokon, így emlékszik. „Mozart temetéséhez hasonlít sietős temetés, jeltelen sír.”

"Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja a munkát, amit szeretni fog."

Szent-Györgyi Albert

A Szegedi Orvostudományi Egyetem 1987-ben vette fel nevét. Ebből az alkalomból avatták fel Kalmár Márton szobrászművész alkotását a Pantheonban. Varga Mátyás domborművét 1989-ben helyezték el az Eötvös u. 4. sz. alatt álló épületben.

Szent-Györgyi Albert emlékezetét szobor és emléktábla őrzi Szegeden a Dóm tér déli oldalán az árkádok alatt az Orvos Vegytani Intézet bejáratánál. A szobor Kalmár Márton alkotása.

2007-ben, Nobel-díjának 70. évfordulóján, életét, kutatói és oktatói munkásságát bemutató emlékszobát avattak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Kar dékáni hivatalának épületében (Tisza Lajos krt. 109.).

A Nógrád megyei Terény községhez tartozó Kiskérpusztán élt gyermekkorában a Nobel-díjas tudós. Az uradalomból megmaradt magtárépület oldalán emlékhely található. A faluban levő Szent-Györgyi Albert parkban pedig 2002-ben avatták fel mellszobrát (Párkányi-Raab Péter szobrászművész alkotását).

A C-vitaminrol:

A paprikát, bár nem őshonos növény hazánkban, magyarok tették híressé. Elnevezés tőlünk származik, noha eredője a szerb "papar" (bors) szó. A magyar kertészek nagy szeretettel és hozzáértéssel gondozták, nemesítették kedvenc fűszernövényüket, aminek eredményeként számos változatát sikerült kitenyészteni. Szent-Györgyi Albert pedig a paprika segítségével fedezte fel a C-vitamint.

A trópusi országokban különösen kedveltek voltak az erős paprika fajták, kifejezett antibakteriális hatásuk miatt. Az indiánok megfigyelték, hogy az erős paprikával fűszerezett ételek tovább eltarthatók, ugyanakkor a bennük található kapszaicin elpusztítja, es kihajtja a bélparazitákat is, és serkenti a gyomornedvek elválasztását, ami a szegényebb országokra jellemző szénhidrátdús ételek könnyebb emésztését segíti elő. Az erős aroma hatására beindul az izzadás, a verejték elpárolgása pedig kellemesen hűsíti a testet.

Ugyanakkor a csípős ízt: a kellemetlen inger az agyban fájdalomcsillapító hatású ópiátok (endorfinok) termelődését idézik elő, ami boldogságérzetet kelt. Sokan éppen ezért valósággal a csípős ételek rabjává válnak. Európában a paprikából készült "Tinctura capsici" kiváló fájdalomcsillapító bedörzsölő-szer reumatikus fájdalmak kezelésére.

A C-vitamint Szent-Györgyi Albert fedezte föl és állította elő legelőször a világon. A C-vitaminból, azaz aszkorbinsavból legalább 50-60 milligrammra van szüksége naponta az egészséges szervezetnek. Szent-Györgyinek, aki hajlamos volt arra, hogy a kémcsőkben lejátszódó folyamatokat a legmerészebb filozófiai feltevésekkel párosítsa, már hollandiai, angliai, amerikai kutatásai során sikerült egy általa először "ignose" (nemtudom-mi-cukor) majd "Godnose"-nak (God knows = Isten tudja) elkeresztelt vegyületet tiszta állapotban előállítani, mely később a "hexuronsav" néven vált ismerte.

Előállítani a vitamint addig csak a mellékvesékből, káposztából, narancsból csak grammokat sikerült. Szent-Györgyi külföldi tanulmányútja során szinte minden növényt kipróbált.

Egyik este a felesége friss paprikát rakott a vacsora mellé az asztalra. A professzor szerette a békességet, a paprikát meg nem; egy óvatlan pillanatban a zsebébe dugta hát. Midőn a vacsorától felkelt, akkor jutott csak eszébe, hogy szinte ez az egyetlen növény, amit még nem próbált ki. A laboratóriuma volt a lakása is ekkoriban; éjfélre már tudta, hogy a porlódi pirospaprika a legcsodálatosabb aszkorbinsavraktár, amely csak a világon van. Grammonként 2 milligramm C-vitamin van benne. Rövid időn belül, két egymást követő menetben három és fél kiló kristályos aszkorbinsavat sikerült előállítania Szent-Györgyinek. A C-vitamin előállításában való sikeres munkáját, Nobel-díjjal jutalmazták.

Szent-Györgyi Albert fontosabb művei:

• Studies on Biological Oxidation and Some of its Catalysts (Budapest- Leipzig, 1937)
• Chemistry of Muscular Contraction (New York, 1951)
• Bioenergetics (New York, 1957)
• Bioelectronics (New York, 1968)
• Egy biológus gondolatai (Budapest, 1970)
• Az élő állapot (Budapest, 1973)
• Az élet jellege (Budapest, 1975)
• Válogatott tanulmányok (Budapest, 1983)

„Gondolkodj bátran!

Ne félj attól, hogy hibákat követsz el!

Tartsd nyitva a szemed, az apró részleteket is vedd észre, és legyél mindenben mértéktartó - céljaidat kivéve!” - Szent-Györgyi Albert