Albert Flórián


Albert Flórián

becenevén a "Császár" vagy "Flóri" (Hercegszántó, 1941. szeptember 15. -  Budapest, 2011. október 31.) Hetvenötszörös magyar-, többszörös világválogatott. A magyar futball-történet mindmáig egyetlen Aranylabdása. Az 1960-as római olimpia, és az 1964-es Európa-bajnokság bronzérmese. 56 európai kupamérkőzésen szerepelt. A Nemzet Sportolója.

 

Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten ítélték neki oda az Aranylabdát.

-Szepesi György-

 

 

Albert Flórián pályafutása alatt végig, 1958-tól 1974-ig a Ferencváros játékosa volt. A Ferencvárosnál bajnoki és különböző kupamérkőzéseit összeszámolva összesen 537 mérkőzésen lépett pályára a felnőtt csapatnál, ezeken 383 gólt szerzett. Háromszor lett gólkirály, négyszer nyert magyar bajnokságot, egyszer nyert Magyar Népköztársasági-kupát. 1965-ben megnyerte a Vásárvárosok Kupáját, miután 1–0-ra győztek az olasz Juventus ellen.

 

1958. november 2-án debütált a felnőttcsapatban, mikor a Ferencváros a Diósgyőr ellen játszott a Népstadionban. A mérkőzésen máris két gólt szerzett. 1960-ban bajnoki ezüstérmes lett a csapattal, és 27 góllal a gólkirályi címet is megszerezte. 1961-ben ismét gólkirály lett 21 góllal, holtversenyben Tichy Lajossal. 1963-ban a Ferencvárossal bekerült a Vásárvásorok Kupája elődöntőjébe, azonban csak a bronzérmet szerezték meg, mivel 3–1-re kikaptak a jugoszláv NK Dinamo ellen. Ezt ellensúlyozta, hogy magyar bajnokok lettek, majd a következő évben is megismétlődött a siker. 1965-ben csak a második helyet szerezték meg a bajnokságban, de Albert 27 góllal, immár harmadszorra, gólkirály lett. A Fradi a Vásárvárosok Kupájában ebben a szezonban is szárnyalt, ezúttal egészen a döntőig, ahol a Juventus legyőzésével a kupát is megszerezték, Albert az 1965-ös Aranylabda szavazáson pedig a hatodik helyen végzett.

 

Magyar válogatott

 

Ő volt az a játékos, aki befért volna az Aranycsapatba is. 41 szeptemberében született, még nem érte el a 18. életévét, mikor már a válogatott csapat tagja lett. Sőt, még a Puskás Öcsit is megelőzte ezzel. Már 58-ban, 17 éves korában meghódította a közönséget, mert csodálatosan játszott, és nagyon viharos tapsot kapott a jugoszlávok elleni ifjúsági válogatott mérkőzésen.

– Szepesi György

 

 

1958-ban, 17 évesen lett válogatott játékos. Előtte 25 évvel történt hasonló eset. Az egyre eredményesebb csatársornak nem sokkal később már ünnepelt csillagává nőtte ki magát. 1959. június 28-án mutatkozott be a válogatottban Svédország ellen. A mérkőzés 3–2-es magyar sikert eredményezett. 1959. október 11-én Belgrádban, élete harmadik válogatott mérkőzésén három gólt is szerzett a jugoszláv válogatott ellen. Ezután eredményes volt Svájc és az NSZK ellen is.

 

1960-ban bekerült az olimpia magyar válogatott keretébe is, a tornán a bronzérmet szerezték meg. A válogatott csoportelsőként jutott az elődöntőbe, ahol azonban Dániától vereséget szenvedtek, majd a bronzmérkőzésen 2–1-re győzték le Olaszországot. Albert 5 gólt szerzett a torna során: egyet India ellen, valamint kettőt-kettőt Peru és Franciaország ellen. Az 1966-os világbajnokságon kiemelkedő játékot produkált, amire felfigyelt az európai sportsajtó. 1969. június 15-én Koppenhágában a Dánia elleni világbajnoki selejtezőn súlyos sérülést szenvedett. 1974. május 29-én elbúcsúzott a válogatottól is. Pályafutása alatt 75 válogatott mérkőzésen 32 gólt szerzett.

 

 

2007. december 21-én délben átkeresztelték a korábbi Üllői úti stadiont, a neve : Albert Flórián Stadion lett.

 

Edzőként

 

1974-ben a Ferencváros technikai vezetője

1979-től edzősködött Líbiában

Az ifjúsági első csapat edzője

 

Kitüntetései

Az 1962-es világbajnokságon négy góllal a torna társgólkirálya volt.

1967-ben nyerte el (eddig egyedüli magyarként) a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát.

Magyarországon kétszer választották az év játékosának. (1966 és 1967)

Többször is szerepelt a Világválogatottban (1968, 1973) és az Európa-válogatottban (1972).

2007-ben Hercegszántó díszpolgárává választották.

Budapest díszpolgára (2010)

 

 

Sikerei

 

Magyar bajnokság

bajnok: 1962–63, 1964, 1967, 1968

ezüstérmes: 1960, 1965, 1966, 1974

gólkirály: 1960, 1961, 1965

Magyar Népköztársasági-kupa-győztes: 1972

Vásárvárosok Kupája

1962-1963: bronzérmes

1964-1965: győztes

1967-1968: ezüstérmes

UEFA-kupa-bronzérmes: 1971-1972

Olimpiai bronzérmes: 1960

Európa Bajnokság

1964: bronzérmes

1972: negyedik helyezett


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2010. január 21. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,533 Kategória: Sportolók
Előző cikk: Ács Ilona Következő cikk: Balczó András


   











Képek


Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: